Az új, 45/2025. (XII. 23.) NGM transzferár rendelet több ponton részletesebb tartalmi elvárásokat fogalmaz meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek bemutatására vonatkozóan. A változások lényege a dokumentációs kötelezettség átalakulása: kevesebb, de tartalmilag alaposabb és jobban alátámasztott információt vár el a jogalkotó.
Az új és a korábbi transzferár rendelet alkalmazása a 2025. évi dokumentációknál
A 2025. évi transzferár dokumentációk elkészítése során nem minden esetben alkalmazható automatikusan az új rendelet, mivel az alkalmazandó szabályozás függ az érintett ügyletek időbeli hatályától és a dokumentációs kötelezettség keletkezésének időpontjától. A korábbi transzferár rendelet előírásait kell alkalmazni azoknál az ügyleteknél, amelyek esetében a kapcsolt jogviszony vagy az ügylet teljesítése még az új rendelet hatálybalépését megelőzően történt. Ilyen esetben a dokumentáció tartalmát és szerkezetét a korábbi szabályozás szerint kell kialakítani.
Mit jelentenek a gyakorlatban az adminisztratív könnyítések?
A könnyítések elsősorban strukturális jellegűek, miközben az egyes ügyletek gazdasági tartalmának bemutatása továbbra is elvárt, és hiányosság esetén a NAV utólag részletes adatszolgáltatást kérhet be.
A fődokumentáció alóli mentesülés feltételei és korlátai
Az új, 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet egyértelműsíti, hogy a fődokumentáció készítése alól mentesülhet az a magyar adózó, aki nem tartozik olyan multinacionális vállalatcsoporthoz, amelyre csoportszintű transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik. A mentesség ugyanakkor nem zárja ki, hogy egy NAV-ellenőrzés során az adóhatóság a kapcsolt ügyletek csoportszintű összefüggéseit vizsgálja.
Hogyan alkalmazzuk a transzferár szabályokat a 2025. évi dokumentációk során?
2026. március 4-i szakmai napunk középpontjában az új transzferár szabályozás áll. Az előadás során áttekintjük, hogy a 2025. évi transzferár dokumentációk elkészítésekor mely esetekben alkalmazható az új transzferár rendelet, mikor szükséges még a korábbi szabályok szerint eljárni. Előadónk Ferik Edit jogi szakokleveles közgazdász, aki az alábbi kérdésekre biztosan választ ad a szakmai napon:
- Milyen szigorításokat és enyhítéseket tartalmaz az új transzferár rendelet?
- Mikor alkalmazható már a 2025. évi fő- és helyi transzferár dokumentációk során az új szabályozás?
- Mely esetekben indokolt még a korábbi transzferár rendelet alkalmazása?
- Milyen feltételekkel mentesülhet a vállalkozás a fődokumentáció készítése alól?
- Milyen új kötelező tartalmi elemek jelennek meg a helyi transzferár dokumentációban?
- Hogyan változnak a funkcionális elemzésre és az ügyletek bemutatására vonatkozó elvárások?
- Milyen kockázatokkal járhat a nem megfelelő dokumentáció egy NAV-ellenőrzés során?
Új kötelező tartalmi elemek a helyi transzferár dokumentációban
A helyi transzferár dokumentáció tartalmi elvárásai több ponton szigorodnak, mivel az ügyleteket, és azok gazdasági tartalmát, üzleti indokoltságát és szerződéses feltételeit is részletesen be kell mutatni. Emellett az alkalmazott árképzési módszer választását a funkcionális elemzés eredményeivel összhangban kell megindokolni, továbbá az összehasonlíthatósági elemzések esetében a kiválasztott adatok és szűrési lépések megalapozottságát is alá kell támasztani. Az új szabályozás nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a dokumentáció ténylegesen tükrözze az ügylet gazdasági realitását, és ne pusztán formális leírásként szolgáljon.
A funkcionális elemzés szerepének felértékelődése
Az új rendelet a funkcionális elemzést az árképzés alapját képező kulcselemként kezeli, mert ennek keretében kell bemutatni, hogy az egyes kapcsolt felek az ügylet során milyen tényleges tevékenységeket látnak el, milyen üzleti és pénzügyi kockázatokat viselnek, illetve mely eszközök és immateriális javak használatához kapcsolódik az ügylet. A funkcionális elemzés hiányosságai ezért közvetlenül befolyásolják az alkalmazott árképzési módszer értékelhetőségét és a szokásos piaci ár alátámasztását egy NAV-ellenőrzés során.
Könyvelési rendszerek és belső nyilvántartások felkészítése
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknek a könyvelésben és a belső nyilvántartásokban egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük. Ide tartozik például a kapcsolt ügyletek elkülönített főkönyvi kezelése, az alkalmazott transzferár-módszerhez illeszkedő árképzés következetes könyvelése, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentációban bemutatott számítások a könyvelési rendszerből tételesen visszakereshetők. Ennek hiányában a transzferár dokumentáció tartalma egy NAV-ellenőrzés során könnyen megkérdőjelezhetővé válik.
A NAV ellenőrzés kockázatai az új rendelet tükrében
Az új transzferár rendelet alkalmazása során a NAV-ellenőrzések kockázata elsősorban a dokumentáció belső ellentmondásaihoz kapcsolódik. Gyakran előfordul, hogy a funkcionális elemzésben bemutatott tényleges tevékenységek nem állnak összhangban a dokumentációban szereplő árképzéssel, vagy hogy a helyi transzferár dokumentációban szereplő számítások nem vezethetők vissza egyértelműen a könyvelésben szereplő adatokra. A 2025. évi dokumentációk esetében további ellenőrzési kockázatot jelenthet, ha az új és a korábbi transzferár rendelet előírásai keverednek, és az adott ügyletnél nem egyértelmű, hogy mely szabályozást alkalmazták.
Az új transzferár rendelet valódi könnyítéseket tartalmaz az adminisztratív struktúra szintjén, ugyanakkor szigorúbb a tartalmi elvárásokat tekintve. A 2025. évi dokumentációk elkészítése során különösen fontos, hogy pontos adatkezelésre és megalapozott szakmai döntésekre van szükség a kockázatok minimalizálása érdekében.