A szünetelés és a felfüggesztés fogalma
A végrehajtás szünetelése azt jelenti, hogy az eljárás a törvény erejénél fogva vagy a bíróság döntése alapján átmenetileg nyugvó állapotba kerül, és ebben az időszakban végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Felfüggesztés esetén a bíróság kifejezett rendelkezése tiltja meg a végrehajtás folytatását, általában jogorvoslati eljárás, perindítás vagy más, a követelés jogalapját érintő körülmény fennállása miatt. A két jogintézmény közös jellemzője, hogy a végrehajtási eljárás átmenetileg megáll, ugyanakkor a szünetelés többnyire automatikusan, míg a felfüggesztés kizárólag bírósági döntés nyomán következik be.
A szünetelés esetei
A végrehajtás szünetelését okozza, ha az adósnak nincs lefoglalható jövedelme vagy vagyontárgya, és a végrehajtást kérő nem előlegezi meg a szükséges költségeket. Ide tartozik az is, ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a munkáltató megszűnik, és emiatt a letiltás teljesítése átmenetileg lehetetlenné válik. Ugyancsak szünetelés következik be, ha az adós elhunyt, és az örökösök személye vagy a hagyatéki eljárás még nem tisztázott. Szintén szünetel az eljárás, ha a felek egyezséget kötnek, és annak teljesítését igazolják. Ezek az esetek tipikusan olyan helyzetek, amikor a végrehajtó további intézkedést nem tud tenni, de az eljárás megszűnésére sincs lehetőség.
A felfüggesztés esetei
Felfüggesztésre akkor kerül sor, ha a bíróság vagy más hatóság a folyamatban lévő jogorvoslati eljárás idejére megtiltja a végrehajtás folytatását. Tipikus esetek közé tartozik a végrehajtási lap kiállítása elleni jogorvoslat, a követelés jogalapját vitató perindítás, illetve a végrehajtás megszüntetése iránti kérelem. A Vht. 48. § alapján a bírósági végzés a felfüggesztést meghatározott időre vagy a jogvita lezárásáig rendeli el.
A 43 oldalas, melléklettel kiegészített „Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra” kiadványunk részletes magyarázatokkal, példákkal és iratmintákkal nyújt támogatást a végrehajtási szabályok mindennapi alkalmazásában.
Munkabérből történő levonások sorrendje és mértéke
A munkabérből történő letiltás rendje és mértéke a bérszámfejtés egyik legkritikusabb területe. A jogszabályi előírások meghatározzák a levonható hányadokat, a védett részeket, valamint a sorrendet, amely szerint a különböző követeléseket teljesíteni kell. A gyakorlatban mindez kiegészül speciális jövedelemkörök, mentességek és párhuzamos végrehajtások kezelésével.
Gyakorlati következmények
A szünetelés és a felfüggesztés ideje alatt a munkáltató nem teljesíthet levonást az adós munkabéréből, és nem folytatható más végrehajtási cselekmény sem. Ez azonban nem jelenti az adósság megszűnését: a tartozás változatlanul fennáll, és a végrehajtás folytatódik, amint az akadály elhárul, illetve a felfüggesztést elrendelő határozat hatályát veszti. A munkáltatónak köteles figyelemmel kísérni a végrehajtó vagy a bíróság rendelkezéseit, mert a szünetelés megszűnését követően a levonásokat haladéktalanul teljesíteni kell.
A szünetelés és felfüggesztés megszűnése
A szünetelés megszűnik, ha az akadály – például a lefoglalható jövedelem hiánya – elhárul, vagy ha az adós hagyatéki eljárása lezárul. A felfüggesztés megszűnését mindig a bíróság állapítja meg: a jogorvoslati eljárás lezárultával a végrehajtás automatikusan folytatható. Fontos, hogy egyik eset sem érinti a követelés elévülését, mivel az időtartam az elévülési időbe nem számít bele.