Ez a tartalom 367 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Adóváltozások: új e-nyugták, átalányadó, másodállásúak terhei

2024-től jönnek az elektronikusan hiteles e-nyugták, amit a NAV rendszeréből tölthetünk majd le és közvetlen adatlekérdezéssel ellenőrizhet majd az adóhatóság. Számos változás érinti az egyéni kisvállalkozókat és a társasági adó adatok közzétételére vonatkozó szabályokat is. Ezeket a kérdéseket is áttekintjük a 2024-es adóváltozásokat bemutató egész napos decemberi konferenciánkon.

A vállalkozóknak és a könyvelőknek is újdonságot jelent az a 2024. január 1-jétől életbe lépő jogszabály-változás, ami nyomán bevezetik az eÁFA (elektronikus áfa) rendszert. Ennek értelmében az Áfa törvény 178. § (1a) bekezdése módosításával –, a géppel kiállított nyugták adatait közvetlen adatlekérdezéssel is ellenőrizheti az adóhatóság. A tervezet szerint a bevezetést követően négy éven át egyidejűleg alkalmazzák majd az e-nyugta és a hagyományos papíralapú nyugta rendszereket. Ehelyett a hivatalos NAV-os alkalmazáson keresztül lesz mód újfajta nyugtát kapni. Az adóhatóság szerint egy teljesen megújult rendszerre kell készülni, ami alapján a digitális nem papíralapú nyugtaként fog működni, hanem azok eleve elektronikusan hitelesek lesznek.

Ami az eddigiekhez képest újdonság jelent majd, az az, hogy a vásárlás után a nyugta automatikusan felkerül a NAV rendszerében megtalálható Nyugtatárba, és innen lesz lehetőség letölteni a dokumentumokat.

Dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő nem csak erről a témáról beszél majd részletekbe menően a decemberi szakmai napunkon, hanem a 2024. évi áfamódosítások kapcsán a következő témákban is pallérozhatjuk a tudásunkat: napi lapok áfakulcsa, áfa-visszatérítés külföldi adóalany ingatlanszerzésére. Emellett a helyi iparűzési adó kapcsán bekövetkező változásokról, illetve a társasági adóban tartalmi változás nélküli pontosításokról is szól majd a szakember.

Új jogszabályban az anyák szja-kedvezménye és a SZÉP-kártya

Dr. Orbán Ildikó, a NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága főosztályvezetője egyebek mellett arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményére, a munkába járásra és a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. A 30 év alatti anyák kedvezményre az jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, vagy magzatra tekintettel az Szja tv. által meghatározott családi kedvezményre jogosult. Az anya a jogosultsági hónapokban a törvényben meghatározott jövedelmei tekintetében mentesül az SZJA megfizetése alól.
A kedvezmény összege legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan alkalmazható, és a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető, amely 2023-ban havi 499.952 forint.
A SZÉP-kártya juttatást illetően egy korábbi rendelet lehetővé tette, hogy a 2023. augusztus 1. és december 31. közötti időszakban az e célból nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlára az szja-törvény 70. paragrafusának (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül, legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatást utaljanak. Emellett ugyanebben az időszakban a SZÉP-kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. kormányrendelet 5. paragrafusának (1) bekezdésétől eltérően a SZÉP-kártyával történő fizetés élelmiszer vásárlására is felhasználható.

EZ IS ÉRDEKELHETI! 2024.01.09-én Dr. Nagy Péter a Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referense "Az átalányadózó egyéni vállalkozók 2024. évi lehetőségei és kötelezettségei" címmel, valamint dr. Orbán Ildikó főosztályvezető, NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága "Személyi jövedelemadó és az eljárási, végrehajtási szabályok 2024-es változásai" címmel tart előadást adókonferenciánkon. A részvétel személyesen és online is ingyenes!

Járulékfizetés a vállalkozásoknak: egyelőre bizonytalan

Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, szakoktató előadásában arról fog beszélni, hogy mire számíthatnak a vállalkozások és a pénzügyi számviteli szakemberek a következő adóévben. Mint arról már számtalan fórumon hallhattunk, a tervezett változtatások különösen érinthetik a másodállásban dolgozó egyéni vállalkozókat. Néhány napig élt az a javaslat, miszerit 2025-től a másodállásban dolgozóknak a minimálbér 30 százalékát kell majd járulékokra fordítaniuk, függetlenül attól, hogy mennyi bevétellel rendelkeznek. Mivel információk szerint a minimálbér összege 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne 312 700 forintra, így ez a megoldás komoly  terhet jelentett volna a vállalkozásoknak, hiszen nem csak a főállásuk után juttattak volna a közösbe, hanem ezen felül még 30 ezer forint körüli összeget kellet volna befizetniük. Összességében a másodállásban dolgozó egyéni vállalkozók számára bevezetett változások továbbra is sok kérdést vetnek fel, és a jogszabályok véglegesítéséig nem is fogunk teljesen tisztán látni. 

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók az iparűzési adózás területén is számíthatnak változásokra. A részleteket Dr. Nagy Péter, a Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság jogi kiemelt referense ismereti majd a szakmai napunkon, aki beszél még az átalanyadó kulcsfontosságú tudnivalóiról is, mégpedig gyakorlati megközelítéssel. Botka Erika, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője pedig a társaságiadó-adatok közzétételére vonatkozó szabályokat mutatja be.