Szakterületek:

  • társadalombiztosítás
  • járulék
  • bérszámfejtés

Ez a tartalom 595 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az átalányadózó vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei

2022. 09. 06.

A kisadózás lehetőségének szűkítése kapcsán előállt helyzet elemzése során a szakértők között egyetértés alakult ki abban, hogy sok volt kisadózó egyéni vállalkozó számára a megoldást az átalányadózás jelenti. Mivel az új Kata törvény értelmében a kisadózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, fontos az is, hogy e szabály alkalmazásában mikor minősül az egyéni vállalkozó főfoglalkozásúnak és mikor nem.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó 

  • a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (1) bekezdése értelmében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét) – de havonta legalább a minimálbér – után fizeti meg, míg
  • a szociális hozzájárulási adó havi alapja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban Szocho tv.) 6. §, illetve 8. § (3) bekezdése értelmében az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Ugyanakkor, nincs minimum adó- és járulékfizetési kötelezettsége az átalányadózó egyéni vállalkozónak sem, amennyiben 

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll vagy 
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Ezekben az esetekben – tehát amikor az egyéni vállalkozó a NAV szóhasználatával élve „másodfoglalkozásúnak” tekintendő – a járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, ide nem értve az adómentes részt.

Mindezek után vizsgáljuk meg, hogy a kisadózásból – a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Kata tv.) 2. § 2. pontjában foglaltak miatt – „kieső” – átalányadózók közül kik tartoznak a „másodfoglalkozásúak” körébe. 

Mikor minősül az adózó föfoglalkozású egyéni válalkozónak?

Mivel az új Kata tv. 1. § (1) bekezdése értelmében a kisadózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, fontos, hogy e szabály alkalmazásában mikor minősül az egyéni vállalkozó főfoglalkozásúnak, azt a törvény 2. § 2. pontja határozza meg. 

E szerint nem főállású az a vállalkozó (és így nem választhatja a kisadózást), aki a hónap egészére nézve megfelel az alábbi feltételek valamelyikének.

1. Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. 
Az e körbe tartozók tehát nem választhatják a kisadózást és átalányadózás esetén nem kötelezettek minimális járulék fizetésére.

2. A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Ez esetben a nyugdíjas (vagy özvegyi nyugdíjasként a nyugdíjkorhatár betöltött) vállalkozókról van szó. Átalányadózóként sincs járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségük.

3. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül.
A más EGT tagállamban biztosított személyre átalányadózóként idehaza nem terjed ki a biztosítás, sem járulék sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem terheli.

4. A kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül.
Az e körbe tartozó szintén nem biztosított Magyarországon, tehát átalányadózóként sem járulék sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem terheli.

5. Olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A felsorolt személyek az új Kata tv. szerint nem főállású vállalkozók, ám átalányadózóként a Tbj. és a Szocho. tv. szerint főállásúak, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli őket. Ugyanakkor élhetnek a Szocho. tv. 13. szakasza szerint megváltozott munkaképességű vállalkozókra vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezménnyel.

6. Rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Ezek a személyek egyéni vállalkozóként ugyancsak főfoglalkozásúnak minősülnek, ám szintén élhet az előző pontban említett szociális hozzájárulási adókedvezménnyel.

7. A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. 
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozó is, eldöntheti a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek melyik vállalkozásában tesz eleget. Például, ha a társas vállalkozóként, akkor átalányadózóként csak az átalányban megállapított jövedelem a kötelezettségek alapja.

8. A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
Ez a pontot meglehetősen nehéz értelmezni, hiszen olyan helyzetet feltételez, hogy ugyanazon személy a két egyéni vállalkozása van.

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
A jogszabály a nevelőszülő foglalkoztatási viszonyt teljes munkaidős munkaviszonynak tekinti, így esetükben kizárja a kisadózás lehetőségét, de egyéni vagy társas vállalkozóként mentesít a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól is.
 
10. A köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
A nappali rendszerű képzésben részvevő diák szintén nem választhatja a kisadózást.
A 25 év alatti tanulmányait szüneteltető diák nem főállású vállalkozónak minősítésében viszont nem teljesen következetes a jogszabály, hiszen neki egyéni vállalkozóként minimális adó- és járulékfizetést kell teljesíteni.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők jogállása 

És végül meg kell említenünk a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülőket. Ők ellátásuk alapján továbbra is maradhatnak a KATA hatálya alatt, ám ha egyéb okból át kell térniük az átalányadózásra, főfoglalkozásúnak fognak minősülni, azaz minimum kötelezettséggel kell számolniuk, azzal, hogy a rájuk vonatkozó kereseti korlátot is könnyebben elérhetik, mint kisadózóként.

A minimum járulékfizetés szabályai

Az egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettség azt jelenti, hogy függetlenül a tényleges jövedelemtől a járulékot minden hónapban legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után meg kell fizetnie. 

Nem áll fenn ez a minimum kötelezettség abban az esetben, amikor a vállalkozó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, örökbefogadói díjban, GYED-ben, GYET-ben részesül, 
  • gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha ezen időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Ha a minimum kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a minimum járulék és adóalap egy naptári napi összege a havi járulék és adóalap harmincad része.

Családi járulékkedvezmény

Szintén érdekes kérdés az átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye.
A Tbj. 36. § (6) bekezdése értelmében az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig érvényesítheti azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

A Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában a heti 36 órás vagy nappali tagozatos tanuló, hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytató személyről van szó, aki tehát a családi járulékkedvezménnyel – az egyéb feltételek megléte mellett – csak a tényleges járulékalapot képező jövedelme után élhet. 

Ugyanakkor, ha minimális járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, akkor az átalányba megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó járulékalap is érintett a családi járulékkedvezménnyel.

Szociális hozzájárulási adóalap maximuma az átalányadózó esetében 

Gyakran elhangzó kérdés, hogy az átalányadózó által fizetendő szociális hozzájárulási adó-alapra vonatkozik-e a minimálbér 24-szerese mind maximum adóalap? 
A válasz egyértelmű nem. 
A Szocho tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott maximum adóalap kizárólag a törvény 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt jövedelmekre vonatkozik, többek között az osztalékra (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalapra (Szja tv. 49/C. §).
Az átalányadózó vállalkozó bevételéből származó jövedelme azonban nem tartozik ebbe a körbe, az ebből származó jövedelem után összeghatártól függetlenül meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor, ha a fent említett körbe tartozó jövedelme is van, a rá vonatkozó maximális adóalap meghatározása során figyelembe veheti az átalányadózásból származó adóköteles összeget.

Széles Imre (2022-09-06)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!