Ez a tartalom 276 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Ugyanakkor, nincs minimum adó- és járulékfizetési kötelezettsége az átalányadózó egyéni vállalkozónak sem, amennyiben
Ezekben az esetekben – tehát amikor az egyéni vállalkozó a NAV szóhasználatával élve „másodfoglalkozásúnak” tekintendő – a járulék alapja és a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, ide nem értve az adómentes részt.
Mindezek után vizsgáljuk meg, hogy a kisadózásból – a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Kata tv.) 2. § 2. pontjában foglaltak miatt – „kieső” – átalányadózók közül kik tartoznak a „másodfoglalkozásúak” körébe.
Mivel az új Kata tv. 1. § (1) bekezdése értelmében a kisadózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, fontos, hogy e szabály alkalmazásában mikor minősül az egyéni vállalkozó főfoglalkozásúnak, azt a törvény 2. § 2. pontja határozza meg.
E szerint nem főállású az a vállalkozó (és így nem választhatja a kisadózást), aki a hónap egészére nézve megfelel az alábbi feltételek valamelyikének.
1. Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Az e körbe tartozók tehát nem választhatják a kisadózást és átalányadózás esetén nem kötelezettek minimális járulék fizetésére.
2. A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
Ez esetben a nyugdíjas (vagy özvegyi nyugdíjasként a nyugdíjkorhatár betöltött) vállalkozókról van szó. Átalányadózóként sincs járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségük.
3. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül.
A más EGT tagállamban biztosított személyre átalányadózóként idehaza nem terjed ki a biztosítás, sem járulék sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem terheli.
4. A kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül.
Az e körbe tartozó szintén nem biztosított Magyarországon, tehát átalányadózóként sem járulék sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem terheli.
5. Olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
A felsorolt személyek az új Kata tv. szerint nem főállású vállalkozók, ám átalányadózóként a Tbj. és a Szocho. tv. szerint főállásúak, és havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli őket. Ugyanakkor élhetnek a Szocho. tv. 13. szakasza szerint megváltozott munkaképességű vállalkozókra vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezménnyel.
6. Rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. Ezek a személyek egyéni vállalkozóként ugyancsak főfoglalkozásúnak minősülnek, ám szintén élhet az előző pontban említett szociális hozzájárulási adókedvezménnyel.
7. A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozó is, eldöntheti a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek melyik vállalkozásában tesz eleget. Például, ha a társas vállalkozóként, akkor átalányadózóként csak az átalányban megállapított jövedelem a kötelezettségek alapja.
8. A kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősül.
Ez a pontot meglehetősen nehéz értelmezni, hiszen olyan helyzetet feltételez, hogy ugyanazon személy a két egyéni vállalkozása van.
9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.
A jogszabály a nevelőszülő foglalkoztatási viszonyt teljes munkaidős munkaviszonynak tekinti, így esetükben kizárja a kisadózás lehetőségét, de egyéni vagy társas vállalkozóként mentesít a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól is.
10. A köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
A nappali rendszerű képzésben részvevő diák szintén nem választhatja a kisadózást.
A 25 év alatti tanulmányait szüneteltető diák nem főállású vállalkozónak minősítésében viszont nem teljesen következetes a jogszabály, hiszen neki egyéni vállalkozóként minimális adó- és járulékfizetést kell teljesíteni.
És végül meg kell említenünk a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülőket. Ők ellátásuk alapján továbbra is maradhatnak a KATA hatálya alatt, ám ha egyéb okból át kell térniük az átalányadózásra, főfoglalkozásúnak fognak minősülni, azaz minimum kötelezettséggel kell számolniuk, azzal, hogy a rájuk vonatkozó kereseti korlátot is könnyebben elérhetik, mint kisadózóként.
Az egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettség azt jelenti, hogy függetlenül a tényleges jövedelemtől a járulékot minden hónapban legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka után meg kell fizetnie.
Nem áll fenn ez a minimum kötelezettség abban az esetben, amikor a vállalkozó
Ha a minimum kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a minimum járulék és adóalap egy naptári napi összege a havi járulék és adóalap harmincad része.
Szintén érdekes kérdés az átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye.
A Tbj. 36. § (6) bekezdése értelmében az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig érvényesítheti azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
A Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában a heti 36 órás vagy nappali tagozatos tanuló, hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytató személyről van szó, aki tehát a családi járulékkedvezménnyel – az egyéb feltételek megléte mellett – csak a tényleges járulékalapot képező jövedelme után élhet.
Ugyanakkor, ha minimális járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, akkor az átalányba megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó járulékalap is érintett a családi járulékkedvezménnyel.
Gyakran elhangzó kérdés, hogy az átalányadózó által fizetendő szociális hozzájárulási adó-alapra vonatkozik-e a minimálbér 24-szerese mind maximum adóalap?
A válasz egyértelmű nem.
A Szocho tv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott maximum adóalap kizárólag a törvény 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt jövedelmekre vonatkozik, többek között az osztalékra (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalapra (Szja tv. 49/C. §).
Az átalányadózó vállalkozó bevételéből származó jövedelme azonban nem tartozik ebbe a körbe, az ebből származó jövedelem után összeghatártól függetlenül meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor, ha a fent említett körbe tartozó jövedelme is van, a rá vonatkozó maximális adóalap meghatározása során figyelembe veheti az átalányadózásból származó adóköteles összeget.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
