A gyermekes munkavállalókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok ismerete elengedhetetlen a munkáltatók számára. A szabadságokra vonatkozó rendelkezések, valamint a felmondási korlátozások befolyásolják a munkáltató jogi megfelelését.
A gyermekek után járó pótszabadság típusai az igénybevétel és a díjazás módjában eltérnek egymástól. Az apák számára a gyermek születésekor külön pótszabadság jár, míg a szülők a gyermekeik után további pótszabadságra is jogosultak.
Az Mt. 118. § alapján a 16 év alatti gyermekek után a munkavállalók számára meghatározott mennyiségű pótszabadság jár: egy gyermek esetén 2, két gyermek esetén 4, három vagy több gyermek esetén 7 munkanap. Ha a gyermek fogyatékkal él, gyermekenként további 2 munkanap pótszabadság is igénybe vehető.
A pótszabadság a gyermek születésének évétől addig az évig jár, amikor a gyermek betölti a tizenhatodik életévét. A pótszabadság kiadását a munkavállaló határozza meg, a munkáltatónak pedig a kérésének megfelelően kell azt biztosítania. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy súlyos működési ok esetén a szabadság kiadását a munkáltató legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja.
A szülői szabadság a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe, legfeljebb 44 munkanap időtartamra (Mt. 118/A. §). Feltétele, hogy a munkaviszonynak legalább 1 éve fenn kell állnia. Ha a munkaviszony a gyermek 3 éves kora előtt megszűnik, a munkáltató igazolást állít ki a felhasznált szülői szabadságról, amely alapján a munkavállaló új munkahelyén veheti igénybe a szülői szabadság fennmaradó részét.
A szülői szabadság hátránya, hogy juttatása rendkívül alacsony, a távolléti díj mindössze 10%-a, és ezt az összeget még csökkenteni kell a GYED vagy a GYES összegével, ha a szülő e támogatások valamelyikében részesül. Így a szülői szabadság időszakára járó jövedelem nagyon alacsony lehet. Fontos megjegyezni, hogy a szülői szabadság ideje alatt a társadalombiztosítási jogviszony folyamatos marad, és munkajogi szempontból is munkaviszonyban töltött időnek minősül, tehát jogosultságot biztosít a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra. Ha a munkavállaló havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át, a munkáltató ennek ellenére köteles e minimum alapján bevallani a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ami arányaiban nagyobb bruttó bérköltséget eredményez.
A gyermekes munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó korlátozások szigorúak. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, szülési, apasági és szülői szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt.
Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa esetében felmondási korlátozás érvényesül, és a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése csak súlyos magatartási okok miatt vagy akkor jogszerű, ha a munkáltatónál nincs megfelelő, betöltetlen pozíció, illetve ha a munkavállaló elutasítja az új pozícióra tett ajánlatot. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a gyermek ápolása miatti keresőképtelenség végét követően kezdődhet meg.
A végkielégítésre való jogosultságot a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságok, valamint a szülési és szülői szabadság időtartamai nem csökkentik.
A gyermek 3 éves koráig csak a munkavállaló hozzájárulásával rendelhető el rendkívüli munkaidő, készenlét és éjszakai munka, a heti pihenőnapok pedig nem oszthatók be egyenlőtlenül. A gyermek 3 és 4 éves kora közötti időszakban rendkívüli munkaidő és készenlét csak kivételes esetekben (baleset, elemi csapás, vagy az egészséget fenyegető súlyos veszély esetén) rendelhető el.
E szabályok következetes betartásával a munkáltató minimálisra csökkentheti a munkaügyi jogviták kockázatát, és biztosíthatja a jogszabályoknak megfelelő eljárásokat a gyermekes munkavállalók esetében.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
