Egy adóügyi illetőség meghatározása esetén többféle szempontot kell vizsgálni, melynek eredményeképpen lehetséges az adóügyi váltás. Ugyanakkor az elméleti levezetés messze nem biztos, hogy a gyakorlatban is megvalósul.
Ennek lényege, hogy az illetékes adóhatóság milyen adóügyi illetőségűnek minősíti az adott helyzetben az a külföldi állampolgárt és erről hivatalos igazolást állít ki.
Esetünkben a nevezett kínai állampolgár az első 183 napban biztosan kínai adóügyi illetőségűnek minősül.
Vizsgálni kell az adóévet is, azaz, hogy az érintett adóéven belül a 183 napos munkavégzés létezik, vagy kevesebb. Kérdéses továbbá, hogy esetünkben létezik-e munkavállalási engedélye a kínai állampolgárnak.
A munkavégzésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a munkavégzés valóban a magyar jogszabályok szerinti munkavégzést jelenti, vagy pedig pl. egy államközi szerződés alapján nem minősül annak.
Utóbbi esetben értelemszerűen nem jön létre az adóügyi illetőség váltása.
Mindent egybevetve célszerű lenne előre gondolkodni úgy, hogy a kínai állampolgárnak előzetesen egyeztetni kellene a NAV-val. Az állampolgárság adott a lakcíme Kínában van a létérdekének a központját viszont neki kell eldönteni, ez pedig jelentősen alátámasztja a kínai adóügyi illetőság megtartását.
Célszerű lenne még a 1999. évi XV. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Pekingben, 1992. június 17-én aláírt Egyezmény. Az Egyezmény egy magasabb szintű jogszabály, mint az Szja, ezért illetőség váltása esetén ezt kell alkalmazni.