A kisösszegű megbízási díjak
A megbízási díjból származó jövedelem összegtől függetlenül személyi jövedelemadó köteles. A megbízási díjból – a jövedelem összegétől függetlenül – a 15 százalékos személyi jövedelemadót mindenképpen le kell vonni.
A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál azonban tisztázni kell, hogy a megbízási díj következtében biztosítási jogviszony keletkezik-e vagy sem.
A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a Tbj. 6. § (1) f) pontjának rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük (nem a bruttó megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.
Tételezzük fel, hogy egy részvénytársaság 1 hónapig tartó munkavégzésre bruttó 100 000 Ft megbízási díjat állapított meg egy magánszemély részére. A megbízott 10 százalék költségről adott nyilatkozatot.
| Bruttó megbízási díj | 100 000 Ft |
| Adóelőlegnél nyilatkozott költség 10% | 10 000 Ft |
| Jövedelem (100 000 – 10 000) | 90 000 Ft |
| Levonandó személyi jövedelemadó (90 000 × 0,15) | 13 500 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék (nem keletkezett biztosítási jogviszony) | 0 Ft |
| Kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó (90 000 × 0,13) | 11 700 Ft |
A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a járulékalapot képező jövedelmet azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Tételezzük fel, hogy egy kft. 5 napig tartó munkavégzésre bruttó 30 000 Ft megbízási díjat állapított meg. A megbízott 10 százalék költséghányadról nyilatkozott.
| Bruttó megbízási díj | 30 000 Ft |
| Adóelőlegnél nyilatkozott költség 10% | 3 000 Ft |
| A minimálbér 30%-ának 1/30-a | 3 228 Ft |
| Jövedelem (30 000 – 3 000) | 27 000 Ft |
| A jövedelem egy napra eső összege (27 000 / 5 nap) | 5 400 Ft |
| Levonandó személyi jövedelemadó (27 000 × 0,15) | 4 050 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék (27 000 × 0,185) | 4 995 Ft |
| Kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó (27 000 × 0,13) | 3 510 Ft |
Főszabályként a biztosítási jogviszony keletkezését havonta szükséges elbírálni, továbbá az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket – kivétel a bérjellegű jövedelem – össze kell számítani. Ez megoldható, ha havi elszámolásra kerül sor.
A probléma akkor jelentkezik, ha az első kifizetéskor nem lehet tudni, hogy adott hónapban több is lesz. Elképzelhető, hogy a kifizetések egyike sem éri el önmagában a kritikus összeget, de göngyölítve már igen.
A második vagy a többedik kifizetésnél már járulékot is le kell vonni. Igen ám, de a korábban levonni elmulasztott összeget is.
Még nagyobb a gond, ha a 2608 bevallás benyújtásának határnapja után derül ki, hogy a járulék levonása elmaradt. Ebben az esetben önellenőrzést kell végrehajtani, és számolni kell az adójogi szankciókkal.
Amennyiben a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetve a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettség a díj kifizetésekor bírálandó el.
A szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződések
Megbízási szerződés alapján a magánszemélyektől olyan produktum is megrendelhető (szoftver, újságcikk, jegyzet, könyv, zenemű, tanulmány stb.), amelyeket szerződi jog véd (1203).
A felhasználói szerződések esetében a kifizető egyrészt egy vagyoni értékű jogot vásárol, másrészt az elvégzett munkát honorálja. A díjazás tehát – a kivételektől eltekintve - két részre bontható: a) személyes közreműködés díja (munkadíj); és b) felhasználói jog (vagyoni értékű jog).
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és a felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. A díjazás felosztása a felek szabad döntésének függvénye.
Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó mindkét összeget terheli. A társadalombiztosítási járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni. Arra is figyelni kell, hogy a jövedelem összege alapján nem biztos, hogy Tbj. szerinti biztosítotti jogviszony keletkezik.
Tételezzük fel, hogy egy könyvkiadó olyan megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel, amely 70 százalék felhasználói jogot és 30 százalék munkadíjat tartalmaz. Az adózási szakkönyv bruttó megbízási díjának összege 1 millió forint. A megbízott az adóelőleg-nyilatkozatban 400 000 forint költségről nyilatkozott. A könyv 50 nap alatt készült el.
| Bruttó megbízási díj | 1 000 000 Ft |
| Megbízási díj jövedelme (1 000 000 – 400 000) | 600 000 Ft |
| A felhasználói jogra jutó rész (600 000 × 0,7) | 420 000 Ft |
| A munkadíjra jutó rész (600 000 × 0,3) | 180 000 Ft |
| Személyi jövedelemadó (600 000 × 0,15) | 90 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék (180 000 × 0,185) | 33 300 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó (600 000 × 0,13) | 78 000 Ft |
Amennyiben a személyes tevékenységért járó díjazás nem éri el a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Nem kell bejelentést tenni, ha biztosítottság nem keletkezik.