2022.: Kriptokereskedelem adózása

Eddig, eltérő szabályozás híján a kriptodevizák eladásából származó bevétel egyéb jövedelemnek minősült. A jövedelem után 87 százalékos adóalapra személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie a magánszemélynek, ez 26,535 százalékos adóterhelést jelentett.

A 2022-től hatályba lépő, de a 2021. évben keletkező jövedelem adózására is alkalmazható szabály a személyi jövedelemadó törvény tőkejövedelmek adózását szabályozó részébe, ezen belül 67/C. §-ba került beillesztésre. 

A 2021. évet megelőzően megszerzett, de be nem vallott jövedelmet 2022-ben egyben, évekre bontás nélkül be lehet vallani. 

Az amnesztiás szabály nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szabályok szerint megállapított adókötelezettséget a mostani, kedvezőbb szabály szerint módosítsák, csupán a be nem vallott jövedelem bevallására van utólagos lehetőség hátrányos következmények nélkül.

Új fogalmak az adózásban

A szabály megértéséhez új fogalmakat kell megtanulnunk azzal, hogy a beépített szabályok lehetővé teszik az adókiegyenlítést, amit az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózásából már ismerhetünk.

Kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. A fogalom egyik fontos eleme a nyilvánosság, ezért a saját, zárt körű kriptodeviza ügyletekre ez a szabály nem alkalmazható. 
A másik fontos elem, hogy jövedelem akkor keletkezik, ha az ügylet kikerül a „kriptovilágból”, és azt hagyományos pénzre váltják, vagy valamilyen terméket, szolgáltatást vásárolnak vele. 
Nem keletkezik jövedelem, ha az egyik kriptodevizát átváltják egy másikra.

A keletkező jövedelem egy része mentesül az adó alól, ezért a kisbefektetők mentesülnek az adózás, és az adóbevallási kötelezettség alól. 

Mentesül a napi 20 ezer forintot meg nem haladó bevétel (minimálbér 10 százaléka), ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerzett bevételt. Éves szinten a minimálbért meg nem haladó bevétel mentesül az adó alól. 

Ügyleti nyereség keletkezik, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére, és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra, és a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt költségekre fordított kiadást. 
Bevétel a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci érték. Szerzési érték a megszerzésre fordított igazolt kiadás. 
Bányászat, validálás esetén a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás vonható 
le. Ha tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kapnak kriptoeszközt, levonható a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. 
Vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerzett kriptoeszköz szerzési értéke e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke.

Ügyleti veszteség keletkezik, ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. 
A veszteség meghatározásának azért is jelentősége van, mert adókiegyenlítés alkalmazható. 
Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.