A munkabért érintő levonások kérdése lényeges a végrehajtási eljárások során. Amikor egy munkavállaló fizetése végrehajtási levonásokkal terhelt, a munkáltatónak pontosan ismernie kell a vonatkozó jogszabályokat és egyéb szabályozásokat. Ebben a cikkben áttekintjük, milyen mértékben lehet levonni a munkabért, hogyan történik a levonás, és milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a végrehajtási folyamat során. Célunk, hogy világos és hasznos útmutatást nyújtsunk azoknak a cégvezetőknek, akik biztosítani szeretnék, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően járjanak el, miközben védik a vállalat és az alkalmazottak érdekeit. A munkabérből történő levonás mértéke alapvetően befolyásolja a munkavállaló és a munkáltató kapcsolatát, ezért fontos részletesen megérteni a vonatkozó szabályokat.
A nettó munkabérből történő levonás mértéke maximum 33%, több egyszerre folyamatban lévő végrehajtási folyamat esetén pedig a munkabér legfeljebb 50%-a. Fontos tudni, hogy a levonás maximált értéke szintén 50% tartásdíj, munkavállalói munkabér követelés, vagy jogalap nélkül felvett munkabér esetében. A Vht. és az Avt. előírásai szerint elsődlegesen a bankszámlán lévő pénzösszegekből és a jövedelemből kell fedezni a tartozást. Csak abban az esetben alkalmazhatók egyéb végrehajtási intézkedések, ha ezekből a forrásokból nem lehet biztosítani a szükséges összeget.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a végrehajtási folyamatot, fontos tisztázni néhány alapfogalmat, amelyek gyakran felmerülnek ebben az összefüggésben:
Minden olyan pénzbeli juttatás, amelyet a munkáltató a munkavállaló munkaviszonya alatt vagy annak megszűnésekor fizet ki, kivéve azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint előleg fizetési kötelezettség terhel.
Részletfizetés, halasztás, felfüggesztés és elengedés lehetősége. Ha Ön is találkozik végrehajtási eljárásokkal, fontos, hogy ismerje és kihasználja a rendelkezésre álló fizetési kedvezményeket. Ez a cikk áttekintést nyújt a részletfizetési lehetőségekről, a fizetési halasztásról és más módszerekről, amelyek segíthetnek csökkenteni a pénzügyi terheket.
A havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Ez azt jelenti, hogy a munkabér azon része, amely a 200.000 Ft feletti, teljes egészében levonható a végrehajtás során.
A Vht. 79/A. § értelmében 200.000 Ft alatti összeg esetében viszont csak a 60.000 és 200.000 Ft közötti rész (140.000 Ft) 50%-a, tehát maximum 70.000 Ft vonható végrehajtás alá.
Ezen felül fontos megérteni, hogy bizonyos összegek és juttatások mentesek a végrehajtás alól, amelyek a munkavállaló megélhetését hivatottak biztosítani.
A munkavállalói munkabérből levonás alól mentesül a minimálbér meghatározott része, valamint egyes szociális juttatások. Ezen kívül, a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60.000 Ft-ot, általában mentes a levonás alól, kivéve a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségek esetében. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség az elsőként tiltott munkabérre vonatkozik. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól több jogcímen kap munkabért, ezeket összevontan kell figyelembe venni a mentesség megállapítása során.
Cikkünk a munkáltatók felelősségét tárgyalja az alkalmazottjuk végrehajtási eljárásba kerülése esetén. A munkáltatónak pontosan ismernie kell azokat a jogszabályokat és szabályozásokat, amelyek meghatározzák, hogyan kell eljárni a munkabér levonása és a végrehajtási eljárás során. Cikkünkben áttekintjük, milyen lépéseket kell tennie a munkáltatónak ilyen helyzetekben.
Béren kívüli juttatásnak minősül többek között a SZÉP-Kártya, az egészségpénztári hozzájárulás, vagy az iskolakezdési támogatás, és a Vht. alapján a béren kívüli juttatások nem végrehajthatók.
A Vht. 74. §-a alapján a végrehajtási letiltás alól mentes például az anyasági, rokkantsági és fogyatékossági támogatás.
Ezek az összeghatárok és korlátozások a végrehajtási szabályok részeként biztosítják, hogy a munkavállalónak megmaradjon egy minimális megélhetési összege, míg a nagyobb jövedelmekből nagyobb mértékben lehet levonni a tartozások rendezésére szolgáló összeget.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól