Ez a tartalom 232 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-01 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től
A kifizető által a magánszemélynek nyújtott hitel esetén kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet. Kamatkedvezményből származó jövedelem a magánszeméllyel szemben fennálló követelés után elmaradt kamat esetén akkor keletkezik, ha a magánszemély a kapott kölcsön után nem köteles a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt összegét elérő, vagy – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – a szokásos piaci kamatot elérő kamat fizetésére.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után az adó megfizetésére a kifizető kötelezett. Az adóteher a kamatkedvezményből származó jövedelem 18 százalékkal növelt értéke után 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó. Az adót a kifizetőnek adóévenként az adóév utolsó napjára, vagy ha a követelés adóévben szűnt meg, a megszűnés napjára kell megállapítania.
A kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabérelőleget, amelyet legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett folyósítanak. Az adózás alól mentesülő munkabérelőleg
Ha a nyújtott munkabérelőleg bármely okból nem felel meg a feltételeknek, pl. a munkabérelőleg visszafizetését megelőzően újabb munkabérelőleg kifizetése történik, a követelésként fennálló összegre a mentességi szabály már nem alkalmazható, a kifizetőnek a kamatkedvezményből származó jövedelmet meg kell állapítania.
Mielőtt továbblépnénk, olvassuk el együtt a jogszabály szövegét is, hiszen a későbbiekben ezt a néhány sort alaposan górcső alá vesszük!
„Szja-tv. 72. § (4) A jövedelem megállapításánál – az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:
…
g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;”
A munkabérelőleg munkavállaló kérésére nyújtott, jellemzően kamatmentes hitel, amit a munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló követelésként tart nyilván. A munkabérelőleg „fedezete” a később esedékessé váló munkabér.
A munkabérelőleg összege, visszafizetésének üteme a munkavállaló és munkáltató megállapodásán múlik (gyakorlatban általában szabályzatban, kollektív szerződésben rendezik a szabályokat). A munkabérelőleget a munkáltató követelésként tartja nyilván. E cikknek a témája a kérelemre adott munkabérelőleg adózási következménye. Nem esik majd szó a Mt.-ben szabályozott esetekről, amikor a munkabér-elszámolás szabályaiból következően a munkavállaló olyan munkabért kap, amit később az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint kell rendezni.
A munkabérelőleg egyfajta hitel, kölcsön, ezért amikor azt kifizetik, a magánszemélynek nem keletkezik munkaviszonyból származó jövedelme, nem kell sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot megállapítani, a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Ezért, ha a munkáltató pl. egymillió forint munkabérelőleg kifizetéséről dönt, akkor a magánszemélynek fizetendő összeg egymillió forint a közterhek levonása nélkül.
A munkabérelőleget a munkavállaló a későbbi nettó fizetéséből fogja visszafizetni. A visszafizetett összeg a munkavállalóval szemben fennálló követelést csökkenti. A törlesztés időszakában a munkavállalónak járó munkabért a normál szabályok szerint kell számfejteni, a törlesztés összege, tehát nem a munkabér bruttó, hanem a nettó összegét érinti. Például, ha a magánszemély egymillió forint munkabérelőleget kapott öt havi visszafizetési kötelezettség mellett, akkor havonta kétszázezer forint törlesztést fizet, azaz ennyivel kevesebb nettó fizetést kap.
Munkabérelőleg kizárólag munkaviszonyban álló magánszemélynek adható a munkáltató által, de az közömbös, hány órában történik a foglalkoztatás, tehát részfoglalkoztatás esetén is adható.
Nincs jelentősége, hogy a munkavállaló próbaidőn, esetleg határozott idejű foglalkoztatásban van.
A munkabérelőleg részletszabályait, feltételeit a munkáltató határozhatja meg, és dönthet akár úgy is, hogy nem ad munkabérelőleget. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, pl. a próbaidő alatt nyújtható-e munkabérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése vagy fizetés nélküli szabadság esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles azt visszafizetni.
Munkáltatónak nem csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató minősül, hanem a különböző jogállási törvények alapján keletkező jogviszonyban működő munkáltató is – pl. köznevelési foglalkoztatási jogviszony, közalkalmazott jogviszony, köztisztviselői jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, igazságügyi szolgálati jogviszony stb. Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló kölcsönvevője és a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás dönti el, hogy munkabérelőleg tekintetében ki tekinthető munkáltatónak.
A munkabérelőleg összege a felek megegyezésétől függően bármekkora lehet, de adókövetkezmény nélkül legfeljebb a minimálbér ötszörösét meg nem haladó összeg folyósítható.
2024-ben a minimálbér ötszöröse 1 334 ezer forint.
A folyósítható összeg nagysága független a magánszemély tényleges munkabérének nagyságától. Ha a folyósított összeg meghaladja a minimálbér ötszörösét, akkor adózási szempontból nem munkabérelőleg kifizetése történt, és alkalmazni kell a kamatkedvezményből származó jövedelem – fentebb ismertetett – szabályait.
A törvény szövege szerint a munkabérelőleg „folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett” történhet, ami azt jelenti, hogy a munkabérelőleget a folyósítás napjától számított hat hónapon belül kell visszafizetni. Mivel a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy mikor kell az első törlesztést megfizetni, hány részletben kell visszafizetni, egyenlő vagy egyenlőtlen részletekben történik a visszafizetés, erről a felek egymás között állapodnak meg. Végső soron születhet olyan megoldás is, hogy a munkabérelőleg visszafizetése a hat hónap lejárta előtt egy összegben történik meg.
Példa: 1,2 millió forintot folyósít a munkáltató munkabérelőlegként február 8-án, az adómentes törlesztési idő augusztus 8-án jár le. A munkáltató szabályzata lehetővé teszi, hogy a törlesztést a munkavállaló ne a folyósítást követő első bérfizetésből, hanem azt követően kezdje meg. Az első törlesztés levonása április 5-én történik, az utolsó részlet levonása augusztus 5-én. Ez öt havi részletfizetést jelent, tehát havonta az 1,5 millió forint 1/5 részét vonja le a munkáltató a munkavállaló béréből.
(Folytatjuk)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól