A Magyar Közlöny 119. számában került kihirdetésre az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, amely – többek között – módosította a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék szabályait is.
2024. augusztus 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosította a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezményét. Ez a kormányrendeleti módosítás 2025. január 1-jétől bekerült a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénybe (a továbbiakban: Szocho törvény), azaz a korábbi kormányrendeleti módosítás törvényi szintre emelkedett.
Mind a 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet, mind a Szocho törvény a munkaerőpiacra lépők kapcsán úgy rendelkezik, hogy munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a korábbi 275 napos vizsgálandó időszak kibővült 365 napra, és ezen bővebb időszakon belül állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.
További változás, hogy lerövidült a kedvezmény érvényesítésének az ideje.
A munkaerőpiacra lépő utáni kedvezmény csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz 6,5 százalékos kedvezmény – érvényesíthető. Vagyis az új szabály alapján a kedvezmény 36 hónap helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.
Az egyes adótörvény módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény rögzíti, hogy a munkaerőpiaci kedvezmény fenti szabályait először a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor a fenti módosítást 2025. január elsejétől létesített munkaviszonyok esetében kell alkalmazni, vagy ahogy a kormányrendelet arról rendelkezett, már 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony kapcsán is alkalmazni kell.
Álláspontunk szerint a fenti szabályt már 2024. augusztus 1-jét követően létrejött munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell, amelyet a kormányrendeletben foglaltak alapoztak meg egészen 2024. december 31-éig. Ezen időpontot követően pedig a Szocho törvény alapján kell a fenti szabályt 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.
A szakirányú és duális képzés kedvezménye kapcsán a Szocho törvény úgy rendelkezik, hogy a kedvezmény a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege.
Nem vehető figyelembe az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérre vagy távolléti díjra nem jogosult, vagy mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik).
A megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében – a fenti arányosítást mellőzve – valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető.
A fenti kedvezményhez kapcsolódóan lépett hatályba 2025. január 1-jétől az a szabály, hogy ha a munkavállaló saját munkáltatójánál vesz részt a szakirányú oktatásban, akkor a kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában maximum 12 hónapig érvényesítheti.
Továbbá a kedvezmény igénybevétele vizsgakötelezettséghez kötött, azaz legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát kell tennie a munkavállalónak.
Megjegyzés: Ezt az új szabályt csak 2024. december 31-ét követően induló képzéseknél kell alkalmazni.
Ebben a körben egy teljesen új szabállyal egészült ki a Szocho törvény 2025. január 1-jétől. Az új szabályozás szerint szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a belföldi természetes személynek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 67/B. §-ában szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést a hároméves vagy ötéves lekötési időszak vége előtt megszakítja.
Ez esetben a szociális hozzájárulási adó alapja a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam, míg a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig a következő:
- a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköz, pénzösszeg egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára vagy
- a lekötést a (hároméves lekötési időszakot követő) kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára.
Megjegyzés: Ha a lekötés eléri az öt évet, akkor nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetés.
A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításait foglaljuk össze.
Összefoglalva tehát az új szociális hozzájárulási adófizetés legfontosabb elemei:
Megjegyzés: A Tbj. alapján belföldinek minősül
A Tbj. alapján külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
2024. január elsejétől béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások kapcsán a személyi jövedelemadó megfizetésére és bevallására negyedévente kerül sor. 2025. január elsejétől hatályos módosítás ezzel a befizetéssel és bevallással hozta összhangba a szociális hozzájárulási adó megfizetését és bevallását.
Azaz
a havi bevallás és befizetés helyett 2025. január 1-jétől negyedévente kell megfizetni a béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adót.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény a Tbj. szabályaiban csak két kisebb módosítást eredményezett. Az egyik változás az egészségbiztosítási nyilvántartást, míg a másik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat érinti.
2025. január 1-jén lép hatályba az a szabály, hogy az egészségbiztosítási nyilvántartásban – az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából – a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozóan a korábbi adatokból már nem kerül nyilvántartásra
A törvény indokolása alapján „a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kiépített – jogszabályban előírt – online adatkapcsolat következtében a NEAK által vezetett TAJ-BSZJ nyilvántartásban tárolt adatelemek előzményadatainak szerepeltetése megváltozott”, így került sor a fenti tárolt adatok változtatására.
A táppénz, gyermekápolási táppénz és 2023-ban módosult szabályai 2025-ben is hatályban maradnak. A táppénz egy naptári napra járó összege ugyanakkor az új minimálbérhez igazodóan már magasabb összeg lesz és a gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege is a minimálbér új összegéhez fog igazodni.
A Tbj. felsorolja, hogy kik jogosultak Magyarországon tb támogatottan egészségügyi szolgáltatásra (tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik például orvosi ellátás, ápolás, támogatott gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyászati ellátás).
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körébe tartoznak többek között
A fenti személyek köre 2025. január 1-jétől kibővült az ismeretlen állampolgárságú kiskorúval, így az ismeretlen állampolgárságú, valamint a Magyarország területén tartózkodó külföldi állampolgárságú szülők által elhagyott kiskorúak is jogosulttá váltak arra, hogy Magyarországon tb támogatottan kapjanak egészségügyi szolgáltatást.
Végezetül a járulékhoz kapcsolódóan meg kell említeni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 11 300 forintról (napi 380 forintról) 2025. januártól havi 11 800 forintra (napi 390 forintra) nőtt.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
