Szakterületek:

  • Társadalombiztosítás
  • Munkajog

Ki engedélyezhet táppénzt visszamenőleg?

2022. 09. 12.

Év közben sem mindig csökken a betegségek miatti távollétek száma, legyen szó akár saját betegségről, akár beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről. Ehhez kötődik a táppénzes papírnak nevezett igazolás, amiről ugyan sokat tudunk, de talán nem árt átismételni minden részletet.

A keresőképtelen állapot orvosi igazolása („táppénzes papír”) két szempontból nagyon lényeges: egyrészt dokumentálja az igazolt távollétet a munkából, másrészt bizonyítja a betegszabadsághoz, táppénzhez előírt jogosultsági feltétel, a keresőképtelenség meglétét.

Keresőképtelen az, aki

  • betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
  • várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik,
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli,
  • fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt,
  • közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy ugyanilyen okból hatóságilag elkülönítenek, aki járványügyi, állategészségügyi okból munkahelyén nem tud megjelenni és más munkahelyen ideiglenesen sem foglalkoztatható.

A méltányosságból adható gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét–tizennyolc év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, vagy mellette tartózkodik a kórházi kezelés alatt. A gyermekápolási táppénz a gyermek tizenkét éves koráig jár, ezt követően méltányosságból állapítható meg a szülő számára. A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogszabályban meghatározott orvosok jogosultak.

A legáltalánosabb esetek a jogosultsági körből:

  • a háziorvos, házi gyermekorvos,
  • a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
  • a kórház a kórházi kezelés időtartamára.

Ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos, házi gyermekorvos állapítja meg, az eljáró orvos értesíti a keresőképtelenség megállapításáról a háziorvost, házi gyermekorvost.

A keresőképtelen biztosított kötelességei

A keresőképtelen biztosított köteles az orvos utasításait betartani (beleértve a gyógyulást elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozó utasítást is), az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, ha más orvos kezeli ez idő alatt, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost értesíteni. Köteles továbbá a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási hely, lakcímváltozást bejelenteni a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.
Ha a keresőképtelen biztosított címváltozását nem jelenti be, az orvosi utasítások be nem tartásával gyógyulását tudatosan késlelteti, a táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése történik.

Hasznos tudnivaló, hogy a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálat írásban, meghatározott adatok közlésével kérhető, igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, illetve felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatás készül, a döntéssel szemben a foglalkoztató és a foglalkoztatott is nyolc napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhet.

A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani.

Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartani a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét kérésére továbbra is igazolni kell. Az igazolás azért lehet fontos, mert táppénz ugyan már nem illeti meg a biztosítottat, de keresőképtelenség címén mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, „igazoltan van távol”.

Keresőképtelenség visszamenőleg

A keresőképtelenség megállapítása, igazolása „fő szabály szerint” az orvosi vizsgálatra jelentkezés napjától kezdődően történik. Indokolt esetben sor kerülhet azonban a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására is öt napra, harminc napra, illetve kivételesen indokolt esetben hat hónapra. A keresőképtelenség igazolására jogosult orvos a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget. A kormányhivatal szakértő főorvosa orvosi dokumentáció alapján harminc napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az orvos szakértői szerv kivételesen indokolt esetben a vizsgálatra jelentkezés időpontjától hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget. 

Molnárné Dr. Balogh Márta (2022-09-12)