Szakterületek:

  • Társadalombiztosítás
  • Munkajog

Ez a tartalom 759 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ki engedélyezhet táppénzt visszamenőleg?

2022. 09. 12.

Év közben sem mindig csökken a betegségek miatti távollétek száma, legyen szó akár saját betegségről, akár beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről. Ehhez kötődik a táppénzes papírnak nevezett igazolás, amiről ugyan sokat tudunk, de talán nem árt átismételni minden részletet.

A keresőképtelen állapot orvosi igazolása („táppénzes papír”) két szempontból nagyon lényeges: egyrészt dokumentálja az igazolt távollétet a munkából, másrészt bizonyítja a betegszabadsághoz, táppénzhez előírt jogosultsági feltétel, a keresőképtelenség meglétét.

Keresőképtelen az, aki

  • betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
  • várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
  • az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik,
  • a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli,
  • fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt,
  • közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy ugyanilyen okból hatóságilag elkülönítenek, aki járványügyi, állategészségügyi okból munkahelyén nem tud megjelenni és más munkahelyen ideiglenesen sem foglalkoztatható.

A méltányosságból adható gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét–tizennyolc év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, vagy mellette tartózkodik a kórházi kezelés alatt. A gyermekápolási táppénz a gyermek tizenkét éves koráig jár, ezt követően méltányosságból állapítható meg a szülő számára. A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogszabályban meghatározott orvosok jogosultak.

A legáltalánosabb esetek a jogosultsági körből:

  • a háziorvos, házi gyermekorvos,
  • a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
  • a kórház a kórházi kezelés időtartamára.

Ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos, házi gyermekorvos állapítja meg, az eljáró orvos értesíti a keresőképtelenség megállapításáról a háziorvost, házi gyermekorvost.

A keresőképtelen biztosított kötelességei

A keresőképtelen biztosított köteles az orvos utasításait betartani (beleértve a gyógyulást elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozó utasítást is), az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, ha más orvos kezeli ez idő alatt, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost értesíteni. Köteles továbbá a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási hely, lakcímváltozást bejelenteni a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.
Ha a keresőképtelen biztosított címváltozását nem jelenti be, az orvosi utasítások be nem tartásával gyógyulását tudatosan késlelteti, a táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése történik.

Hasznos tudnivaló, hogy a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. A felülvizsgálat írásban, meghatározott adatok közlésével kérhető, igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, illetve felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatás készül, a döntéssel szemben a foglalkoztató és a foglalkoztatott is nyolc napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhet.

A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani.

Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartani a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét kérésére továbbra is igazolni kell. Az igazolás azért lehet fontos, mert táppénz ugyan már nem illeti meg a biztosítottat, de keresőképtelenség címén mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, „igazoltan van távol”.

Keresőképtelenség visszamenőleg

A keresőképtelenség megállapítása, igazolása „fő szabály szerint” az orvosi vizsgálatra jelentkezés napjától kezdődően történik. Indokolt esetben sor kerülhet azonban a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására is öt napra, harminc napra, illetve kivételesen indokolt esetben hat hónapra. A keresőképtelenség igazolására jogosult orvos a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget. A kormányhivatal szakértő főorvosa orvosi dokumentáció alapján harminc napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Az orvos szakértői szerv kivételesen indokolt esetben a vizsgálatra jelentkezés időpontjától hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget. 

Molnárné Dr. Balogh Márta (2022-09-12)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!