Személyes közreműködésre sor kerülhet vagy munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban (azaz társas vállalkozói jogviszonyban), vagy megbízásban. Ez utóbbi kapcsán a következő szabályt kell alkalmazni: A személyesen közreműködő tag megbízásban akkor lesz biztosított, ha
- díjazásban részesül, és
- járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát.
Biztosítási jogviszony esetében meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
A kiegészítő tevékenységet folytató megbízott a fentiekben leírt esetben nem lesz biztosított.
Ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni, azonban – az ingyenes megbízást kivéve – a 13% szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni.
Ha munkaviszonyban történik a személyes közreműködés, akkor a munkabér alapján kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot és a 13% szociális hozzájárulási adót. Ha a munkabér kevesebb, mint a minimálbér 30 százaléka, akkor a minimálbér 30 százalékából (minimális alap) kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Jogszabályi alap: 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés
A kiegészítő tevékenységet folytató munkavállaló a fentiekben leírt esetben sem lesz biztosított.
Ha a személyes közreműködésre tagsági jogviszonyban (azaz társas vállalkozóként) kerül sor, akkor a szabály a következő:
A nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót 18,5 százalék társadalombiztosításijárulék-fizetés terheli, amelynek minimális, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum az alapja havonta legalább a minimálbér. A társas vállalkozásnak is legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után kell fizetni a 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adót.