Ez a tartalom 1078 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Újabb kérdések az adóvisszatérítésről

A gyermeket nevelő szülőknek járó adóvisszatérítés kérdése változatlanul élénken foglalkoztatja a gyermekes adózókat és a munkájukban érintett könyvelőket is. Novemberi szakmai napunk sikere, témába vágó cikkeinek megosztása jól mutatja mindezt. A legnagyobb érdeklődés azonban továbbra is a szakmai napjainkon és szolgáltatásainkon keresztül hozzánk érkező kérdésekhez kötődik.

A szakmai napunkon elhangzott kérdések második, szakértőnk által legérdekesebbnek tartott csomagját olvashatják. 

Aki év közben a járulékból vett igénybe családi kedvezményt úgy, hogy még maradt adója is (voltak hónapok, amikor kevesebb volt a jövedelme), jobban jár a járulékkedvezmény összegével, vagy az adóbevallásban ezzel el kell számolnia?
A családi járulékkedvezmény év közben, az adóelőleg megállapításakor is érvényesíthető. Az adóelőleg megállapításánál jogosan igénybe vett járulékkedvezmény az adóbevallásba ekként kerül be, azon már nem lehet változtatni. Ha az éves elszámolás alapján marad még adó, akkor arra a figyelembe nem vett adóalap kedvezményeket szembe állítani. Ha további adó marad, az szja-visszatérítésként illetheti meg a magánszemélyt.

Az anya kapja a családi pótlékot, de gyesen van és nincs adója. Kaphat-e a visszatérítést a férj a nem közös gyermekre tekintettel?
A házasfelek által nevelt gyermek – akár közös, akár csak az egyik félé – adóvisszatérítésre jogosít.

Három gyermekes családnál, ahol megosztva veszik igénybe a családi kedvezményt, érdemes-e az alacsonyabb fizetésű szülőknél magasabb kedvezményt igénybe venni? 
A legnagyobb adóvisszatérítés eléréséhez célszerű családban gondolkodni, és több megoldást is végigszámolni. Összességében a kedvezmények kitágíthatóak a járulékkedvezménnyel, és ennek módja lehet, ha az alacsonyabb keresetű fél érvényesíti a családi adó- és járulékkedvezményt.

Ha a három gyerek utáni kedvezmény teljesen kimeríti a fizetendő szja-t, hogyan érvényesül az új támogatás?
Az adóvisszatérítés egyik szükséges feltétele, hogy a magánszemélynek legyen adófizetési kötelezettsége. Ha ez nincs, mert például nem szereztek visszatérítésre jogosító jövedelmet, vagy a megszerzett jövedelem után nincs fizetendő adó az adóalap kedvezmények érvényesítése után, akkor a visszatérítés összege nulla.

Élettársak nem közös gyermeket nevelnek, már hét éve. Az anyának nem volt jövedelme. Az élettárs jogosult-e családi kedvezményre, és adóvisszatérítésre.
Az adóvisszatérítésre jogosultság a családi adókedvezményre jogosultakat illeti meg. A családi kedvezmény jogosultság a családi pótlékra jogosultsághoz nyúlik vissza. Családi pótlékra a vér szerinti szülő jogosult a saját háztartásban nevelt gyermek után, illetve a házastársak a saját háztartásban nevelt gyermek után. Az élettárs a nem saját gyermek után családi pótlékra, családi kedvezményre, adóvisszatérítésre nem jogosult. A családi kedvezménynél előfordulhat, hogy az arra jogosult szülő a bevallásában megosztja a családi kedvezményt, és az élettárs a megosztás okán családi kedvezményt érvényesít.

Három gyermeket nevelő házaspárból az apuka szeptemberben váratlanul meghalt. Hogyan fogja az anya visszakapni az apa által megfizetett szja-t?
Az elhunyt, adóvisszatérítésre jogosult adóvisszatérítésének megállapítását az örökös vagy házastárs kérheti az adóhatóságtól. Az adóhatóság a soron kívüli adómegállapítási eljárásban állapítja meg a visszajáró összeget. Már folyamatban lévő eljárásban az adóhatóság autamatikusan is figyelembe veszi a visszatérítést.

Aki év közben érvényesíti a családi adó- és járulékkedvezményt, az adóbevallás tervezetét módosíthatja-e úgy, hogy jogosult legyen a járulékkedvezményre is?
A családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésére év közben, az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozat nem köti a magánszemélyt a bevallásban, ezért lehetőség van a bevallásban máshogy igénybe venni a kedvezményt. Az ezzel kapcsolatos, minden esetben betartandó elv, hogy az adóelőleg-megállapításnál jogosan figyelembe vett járulékkedvezmény az adóbevallásban is járulékkedvezményként számolandó el, és a fennmaradó kedvezményalapra lehet eltérő döntést hozni. 
Köti az adóelőleg-megállapításhoz tett nyilatkozat a magánszemélyt, ha saját jogán jogosult családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékos.

A házastársak válófélben vannak két éve, a férj elköltözött. A két gyermek lakhelye az anya lakhelye. Az anya az egyedülállók családi pótlékát igényelte. A férjnél kéthetente, hétvégén vannak a gyerekek, illetve a férj tartásdíjat fizet. Megilleti a férjet az adóvisszatérítés?
Az adó-visszatérítésre jogosultság a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt illeti meg. Családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult. A házasfelek a saját háztartásukban nevelt gyermek után mindketten jogosultak családi pótlékra, családi kedvezményre, adóvisszatérítésre. 
Ha a férj elköltözött, akkor a saját háztartásában nem nevel gyermeket, ezért sem a családi pótlékra, sem a családi kedvezményre, sem adóvisszatérítésre nem jogosult. Az anya, aki az egyedülállók családi pótlékát kapja, élhet az adóvisszatérítéssel.

A kismama betöltötte a 12. terhességi hetet októberben. Neki és az édesapának hogyan kell nyilatkoznia? Milyen időszakra kapják vissza az szja-t, egész évre, vagy csak a betöltött 12. héttől?
A várandós nő és a várandós nő házastársa jogosult az szja-visszatérítésre. A jogosultságnak elég az év egyetlen napján fennállnia, és az egész éves szja figyelembe vehető a kedvezmény számításánál. Mind a nőnek, mind a házastársnak érdemes a Visszadó nyomtatványt benyújtani, mert csak ez esetben kaphatnak adóvisszatérítés-előleget. Ha a Visszadó nyomtatvány nem nyújtják be, akkor a bevallásukban tudják a visszatérítést igényelni.