A 2027-es adóév több jelentős változást hoz a vállalkozások és a magánszemélyek adózásában. Az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió forintra emelkedik, az átalányadózás általános költséghányada 50 százalékra nő, és változik az anyák szja-mentesség köre. Emellett napirenden van a KATA átalakítása és egy új vagyonadó bevezetése, miközben a NAV elektronikus rendszereinek átalakulása új feladatokat jelent a könyvelőknek, adótanácsadóknak és vállalkozásoknak.
A 2027-es adóváltozások az áfa, a társasági adó, a kiva, a helyi adók, a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó területét is érintik. Az új szabályok alkalmazásához az adózási feltételek és kedvezmények mellett a bejelentési kötelezettségeket, a határidőket és az év végi számviteli feladatokat is át kell tekinteni.
Számviteli változások 2027-ben és a 2026-os üzleti év zárása
A 2027-es üzleti évre való felkészülés során a vállalkozásoknak át kell tekinteniük a számviteli törvény módosításait és a 2026-os évzárásra vonatkozó előírásokat. A 2026-ban hatályba lépett változások közül a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-korrekciók számviteli elszámolása és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárainak módosítása már a 2026-ban induló üzleti évről készített beszámolót is érinti.
A transzferár-korrekcióknál az eszközök bekerülési értékét, az értékesítés nettó árbevételét, valamint a költségeket és ráfordításokat is módosíthatja a kapcsolt felek által utólag elszámolt különbözet. A számviteli elszámolás során a szokásos piaci tartományon belüli korrekciót nem kötelező a mediánhoz igazítani. Az új rendelkezések a 2026-ban induló üzleti évre kötelezően alkalmazandók, ezért a 2026-os zárás során már figyelembe kell venni őket.
Végelszámolás esetén a társaságnak a tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie, majd a végelszámolási nyitómérlegben fel kell mérnie eszközeit és kötelezettségeit. A végelszámolás befejezésekor a záróbeszámoló mellett vagyonfelosztási javaslatot is készíteni kell, amely meghatározza a fennmaradó vagyon tulajdonosok közötti felosztását.
Botka Erika okleveles könyvvizsgáló a Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 keretében a következő kérdéseket tekinti át:
Az előadásomban röviden áttekintem a számviteli törvény 2027. évi változásait, az új rendelkezések alkalmazásának legfontosabb kérdéseit és az esetleges átmeneti szabályokat. Kitérek azokra a számviteli feladatokra is, amelyekre a 2026. évi zárás során, illetve a 2027-es üzleti évre való felkészüléskor figyelni kell.
NAV digitalizáció 2027: az ÁNYK kivezetése és az elektronikus adatszolgáltatás
Az ÁNYK fokozatos kivezetésével átalakul az elektronikus ügyintézés. A bevallások, bejelentések és adatszolgáltatások teljesítésében az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) és a gép-gép kapcsolatot biztosító M2M veszi át a korábbi rendszer feladatainak jelentős részét. Az ONYA böngészőből használható, míg az M2M közvetlen adatkapcsolatot biztosít a könyvelő- és ügyviteli programok, valamint a NAV rendszerei között.
Az M2M alkalmazásához az ügyviteli szoftver megfelelő felkészítése mellett a NAV Ügyfélportálon végzett regisztrációra és végfelhasználói API-kulcsra is szükség van. A NAV elektronikus szolgáltatásaiba a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal lehet bejelentkezni.
Az átállás gyakorlati kérdéseiről Czöndör Szabolcs, a NAV Központi Irányítás Adószakmai Innovációs Főosztályának főosztályvezetője a Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 keretében részletes tájékoztatást ad:
Az ÁNYK fokozatos kivezetése jelentősen átalakítja a megszokott bevallási és adatszolgáltatási folyamatokat. Előadásomban bemutatom, milyen változásokra kell felkészülni 2027-ben, mely feladatok kerülhetnek át más elektronikus rendszerekbe, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az átálláshoz. Részletesen foglalkozom az ONYA és az M2M szerepével, az eÁFA új funkcióival, valamint az Online Számla, az eNyugta és az ePénztárgép aktuális fejlesztéseivel. Áttekintem a legfontosabb határidőket és gyakorlati teendőket is, amelyek a könyvelők és a vállalkozások napi ügyintézését érintik.
2026. augusztus 3-tól az eÁFA M2M-rendszer kizárólag a 2.0-ás adatstruktúrát fogadja. Az eÁFA Tool segítségével az Excel-formátumú áfaanalitika ellenőrizhető és a gépi beküldéshez szükséges XML-formátumra alakítható. A változás azokat a vállalkozásokat is érinti, amelyek saját ügyviteli rendszerből vagy könyvelőprogramból teljesítik áfabevallási kötelezettségüket.
Az Online Számla rendszer adatai az eÁFA egyik meghatározó adatforrását jelentik. A NAV a számlaadatok mellett az online pénztárgépekből és a vámárunyilatkozatokból származó információkat is felhasználja az áfabevallás előkészítéséhez. A bevallástervezetben szereplő adatokat azonban ellenőrizni kell, mert például a részben vagy egészben le nem vonható áfa, illetve a fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében az automatikusan hozzárendelt adókód módosítására lehet szükség. Az eÁFA validációi a hiányzó számlák és az adateltérések felismerését is segítik.
A NAV ePénztárgép ingyenes mobilalkalmazásával e-nyugta és egyszerűsített számla állítható ki, a bizonylatok adatai pedig automatikusan bekerülnek a NAV rendszerébe. Az alkalmazást azok a vállalkozások használhatják, amelyek nem kötelezettek online pénztárgép alkalmazására. A vásárlók a NAV eNyugta alkalmazásban férhetnek hozzá az elektronikus bizonylatokhoz, amelyeket a NAV nyugtatára tíz évig őriz.
Áfaváltozások 2027-ben: 22 millió forintos alanyi adómentesség
2027. január 1-jétől 20 millióról 22 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség éves értékhatára. A már elfogadott, több lépcsőben megvalósuló emelés alapján 2028-ban az értékhatár 24 millió forint lesz. A módosítás több vállalkozás számára teszi elérhetővé az alanyi adómentességet, amelynek választásával főszabály szerint mentesülhetnek az áfa felszámítása és az áfabevallás benyújtása alól.
A 2027-es alanyi adómentesség választásánál a 2026. évi tényleges, valamint a 2027. évi várható bevételt kell vizsgálni. Az értékhatár számításakor az Áfa tv. szerinti, belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtás ellenértéke az irányadó, a törvényben meghatározott kivételekkel. Az újonnan alanyi adómentességet választóknak 2026. december 31-ig kell bejelenteniük döntésüket a NAV-hoz. A már alanyi adómentes vállalkozásoknak a mentesség folytatásához főszabály szerint nincs szükségük új nyilatkozatra, ha továbbra is megfelelnek a feltételeknek.
A magasabb értékhatár ellenére az alanyi adómentesség választását az adólevonási jog szempontjából is mérlegelni kell. Az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem vonhatja le a beszerzéseit terhelő áfát, ezért jelentősebb beruházások vagy nagy értékű beszerzések esetén az adózási forma a vállalkozás költségeire is hatással van.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 programjában az áfaváltozások mellett a társasági adó, a kiva, a helyi adók és az illetékek új szabályai is szerepelnek. Dr. Gróf Gabriella jogász, igazságügyi adó- és könyvszakértő a következőképpen foglalja össze előadásának témáit:
Előadásomban az általános forgalmi adó, a társasági adó, a kisvállalati adó, a helyi adók és az illetékek 2027. évi változásait tekintem át. Külön foglalkozom az alanyi adómentesség értékhatárának 22 millió forintra emelésével, az adónemekhez kapcsolódó új rendelkezésekkel és választási lehetőségekkel, valamint azokkal a gyakorlati kérdésekkel, amelyekre a vállalkozásoknak és könyvelőiknek már az év végén fel kell készülniük. Bemutatom az új szabályok alkalmazását, a fontosabb határidőket és a várható adózási következményeket is.
Adóváltozások 2027 – új adószabályok, értékhatárok és gyakorlati tudnivalók
2026. december 2-án a Praxis Akadémia díjmentes Adókonferenciáján hét elismert szakértő mutatja be a 2027-es adóváltozásokat, a már elfogadott rendelkezéseket és az aktuális jogszabálytervezeteket. A program a KATA és a vagyonadó tervezett szabályaitól az áfa, a tao, a kiva, az szja, a járulékok és a számvitel változásain át a NAV digitalizációjáig terjed.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:
- Milyen adó- és számviteli változások lépnek életbe 2027-ben?
- Milyen feltételekkel működhet a KATA, és hogyan alakulhatnak az adóterhek?
- Kikre terjedhet ki az új vagyonadó, és hogyan kellene meghatározni a céges részesedések értékét?
- Kik választhatják a 22 millió forintos alanyi adómentességet 2027-ben?
- Milyen változások érintik a társasági adót, a kivát, a helyi adókat és az illetékeket?
- Hogyan változik az átalányadózók adóterhelése az 50 százalékos általános költséghányad mellett?
- Milyen szja-kedvezményekkel, járulék- és szochokötelezettségekkel kell számolni 2027-ben?
- Milyen feladatokat jelent az ÁNYK kivezetése, és hogyan változnak a NAV elektronikus rendszerei?
- Milyen NAV ellenőrzési, adóeljárási és végrehajtási szabályokra kell felkészülni?
- Mely adózási döntéseket és bejelentéseket kell még 2026 végén elvégezni?
KATA 2027: az átalakítás tervei, választási feltételek és adóterhek
A KATA 2027-re tervezett átalakítása jelentősen kibővítheti az adózási forma választására jogosult egyéni vállalkozók körét. A 2026. október 6-án közzétett törvénytervezet szerint ismét lehetőség nyílna a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos tanulók, hallgatók számára a KATA választására. A tervezet emellett a KATA szerint adózó vállalkozók számára is lehetővé tenné, hogy meghatározott feltételekkel cégeknek számlázzanak. A javaslat egyelőre nem elfogadott jogszabály, így a részletszabályok még módosulhatnak.
A tervezet alapján az új KATA havi összege főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál 100 ezer, más jogosultaknál 50 ezer forint lenne, az éves bevételi keret pedig 18 millióról 22 millió forintra emelkedne. A cégektől származó bevételt 15 százalékos kiegészítő adó terhelné, amelynek összegéből levonható lenne az éves tételes KATA. Az új szabályozás ugyanakkor kizárná a KATA alkalmazását, ha a vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származik.
Az átmeneti rendelkezések szerint a jelenlegi KATA 2027-ben és 2028-ban is maradna azok számára, akik most ezt az adózási formát alkalmazzák. A havi tételes adó azonban 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintra emelkedne, miközben a 18 millió forintos bevételi keret változatlan maradna. A két rendszer párhuzamos működése miatt a vállalkozóknak az adóterhek mellett a jogosultsági feltételeket és az ügyfélkör összetételét is mérlegelniük kell.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 programjában Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő a KATA átalakításának aktuális helyzetét és a vállalkozói döntéseket befolyásoló szabályokat mutatja be:
Előadásomban a KATA 2027-es átalakításának legfrissebb fejleményeit és az addig ismert szabályokat mutatom be, különös figyelmet fordítva a vállalkozókat érintő változásokra. Áttekintem a KATA választási feltételeit, a bevételi korlátokat, a cégeknek történő számlázás kérdéseit és az adóterhek várható alakulását. Kitérek arra is, milyen szempontokat érdemes mérlegelni a KATA és az átalányadó közötti választáskor.
Vagyonadó 2027: a cégtulajdon és a társasági részesedések adózása
A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon értékhatár feletti része után évente 1 százalék, 100 milliárd forint felett pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni. A tervezet szerint az adóköteles nettó vagyonba az ingatlanok, a pénzügyi befektetések és a társasági részesedések értéke is beleszámítana. Így a cégtulajdonosoknak akkor is keletkezne vagyonadó-fizetési kötelezettségük, ha vagyonuk jelentős részét a saját vállalkozásukban fennálló tulajdonrészük képviseli.
A nem tőzsdei társaságokban fennálló részesedés értékének meghatározásánál a vállalkozás saját tőkéje és az utolsó három lezárt üzleti év eredményessége kapna szerepet. Az 500 millió forintot meghaladó saját tőkéjű társaságok számára további, könyvvizsgáló közreműködéséhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódna.
A cégtulajdon értéke akkor is vagyonadó-fizetési kötelezettséget eredményezne, ha a tulajdonos nem rendelkezik az adó megfizetéséhez szükséges szabad pénzeszközökkel. Az első vagyonadó szempontjából irányadó fordulónap 2026. december 31. lenne, ezért a vállalkozások tulajdonosainak a társasági részesedések értékelésével és az esetleges vagyoni átrendeződésekkel kapcsolatos szabályokat is célszerű megismerniük.
A tervezett vagyonadó részletszabályairól, valamint a 2027-es adóeljárási és ellenőrzési feladatokról Dr. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere, ügyvéd és adószakértő a Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 keretében ad tájékoztatást:
Előadásomban az új vagyonadó tervezett szabályait és azok lehetséges következményeit mutatom be, különös tekintettel a cégtulajdonosokat érintő kérdésekre. Részletesen foglalkozom azzal, milyen vagyonelemek tartozhatnak az adókötelezettség körébe, hogyan kell meghatározni a társasági részesedések értékét, és mikor keletkezhet vagyonadó fizetési kötelezettség. Kitérek a tervezett értékhatárokra, az adóalap meghatározására és a várható adóterhekre is.
Átalányadózás 2027: 50 százalékos általános költséghányad
2027. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó általános költséghányad 45 százalékról 50 százalékra emelkedik. A vállalkozók bevételének fele minősül átalányban megállapított jövedelemnek. A változást a 2025. évi LXXXIV. törvény rögzíti.
Az 50 százalékos költséghányad az átalányadózók szja-kötelezettségét is csökkentheti, mivel az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része továbbra is adómentes.
Érdemes újraszámolni az átalányadózás 2027-re várható közterheit, és összevetni azokat a KATA tervezett feltételeivel. A két adózási mód közötti választásnál a bevétel mértéke és ingadozása, az alkalmazható költséghányad, valamint a vállalkozó biztosítási jogviszonya egyaránt meghatározó szempont.
Személyi jövedelemadó 2027: adómentességek és kedvezmények
Az eredetileg elfogadott szabályozás szerint 2027. január 1-jétől az 50 év alatti kétgyermekes anyák is jogosulttá válnának a munkával szerzett jövedelmük utáni szja-mentességre. A 2026. október 20-i kormányzati bejelentés azonban ennek elhalasztását és az anyák adómentességének havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötését helyezte kilátásba. A végleges 2027-es feltételeket a jogszabályi módosítások határozzák meg.
A családi kedvezmény 2026. január 1-jétől megemelt összegei alapján egy gyermek után havonta 20 ezer, két gyermek esetén gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 66 ezer forint adómegtakarítás érhető el. Az anyák szja-mentessége mellett fel nem használt családi kedvezmény a törvényi feltételek szerint családi járulékkedvezményként érvényesíthető.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 programjában Sándorné Új Éva az szja-változások gyakorlati alkalmazását is bemutatja:
Külön foglalkozom az anyák adómentességével, a családi kedvezményekkel és az átalányadózás új szabályaival, köztük az általános költséghányad 50 százalékra emelésével. Bemutatom az EKHO aktuális rendelkezéseit és a változások gyakorlati alkalmazását is.
NAV ellenőrzések és adóeljárási változások 2027-ben
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kapnak az elektronikus adatok és a kockázatelemzés. A 2026-os ellenőrzési terv szerint az adóhatóság az Online Számla rendszer, az e-pénztárgépek és az áfabevallások adataiból azonosította az eltéréseket. Az adategyeztetési eljárásban nem rendezett ellentmondások jogkövetési vizsgálathoz vagy adóellenőrzéshez vezethetnek. A 2027-es ellenőrzési prioritások még nem ismertek.
Az ellenőrzés megindítása az önellenőrzés lehetőségét is korlátozza: az adóellenőrzéssel érintett adónem és időszak az ellenőrzés megkezdése után már nem helyesbíthető. A jogkövetési vizsgálat ezzel szemben nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 programjában Dr. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje, partnere és adószakértője az ellenőrzési és adóeljárási kérdésekkel is foglalkozik:
Az előadás második részében a NAV ellenőrzési és adóeljárási szabályaira, a mulasztások jogkövetkezményeire, a fizetési könnyítésekre és az adóvégrehajtás kérdéseire koncentrálok. Áttekintem azokat a feladatokat is, amelyeket érdemes még 2026 végén rendezni a következő adóévre való felkészülés során.
Felkészülés a 2027-es adóévre: év végi döntések és határidők
A 2026-os év zárása előtt az alábbi adózási és számviteli feladatokat érdemes áttekinteni:
- Adózási forma: a KATA és az átalányadózás 2027-es feltételeinek, várható adóterheinek összehasonlítása.
- Áfa: az alanyi adómentesség választásának felülvizsgálata a bevételi adatok és a 2027-es tervek alapján.
- Számvitel: év végi értékelések, elhatárolások és a beszámolókészítést érintő változások.
- Cégtulajdon és vagyonadó: a társasági részesedések értékelése, a tervezett vagyonadó jogalkotási helyzetének követése.
- Bér- és járulékterhek: a 2027-es minimálbérhez, garantált bérminimumhoz és adókedvezményekhez kapcsolódó számítások aktualizálása.
- NAV-adatszolgáltatás: az elektronikus ügyintézés és az adatszolgáltatási rendszerek változásaira való felkészülés.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 szakértői a december 2-i és január 13-i előadásokon a 2027-es adóváltozások gyakorlati alkalmazását és az év eleji feladatokat tekintik át.
A Praxis Akadémia Adókonferencia 2027 december 2-i és január 13-i előadásai a már elfogadott adóváltozások mellett a tervezett intézkedések aktuális helyzetét is áttekintik, segítséget nyújtva a vállalkozásoknak és az adózási szakembereknek a 2027-es feladatok megtervezéséhez.