Amennyiben a biztosított egyéni vállalkozó kívánja a családi járulékkedvezményt igénybe venni, akkor saját magának kell azt havonta érvényesítenie, bevallania.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló – ’58-as – bevallásában vallja be.
Egyéni vállalkozó esetén korlátot jelent, hogy a járulékkedvezményt csak a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem figyelembevételével érvényesítheti.
A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében a biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Azonban a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Tehát, ha az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után fizeti meg a járulékait, akkor a családi járulékkedvezményt csak a kivétre, átalányban megállapított jövedelemre eső járulék összegére érvényesítheti.
A járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összege és a kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem utáni adóelőleg-alap pozitív előjelű különbözetének 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő járulékok – ide nem értve a munkaerő-piaci járulékot – összege.
Példa
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó taxis egyéni vállalkozó 100 ezer forint kivétet számol el. Két gyermeke után havi 2 x 100.000 = 200.000 forint családi kedvezményt kíván érvényesíteni. (Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak a járulékát a minimálbér alapján kell megállapítania!)
|
Kivét összege |
100.000 |
|
Megállapított 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék (127.500 x 1,5 x 0,04) |
7.650 |
|
Megállapított 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék (127.500 x 1,5 x 0,03) |
5.738 |
|
Megállapított nyugdíjjárulék (127.500 x 0,1) |
12.750 |
|
|
|
|
A kivétet terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (100.000 x 0,17) |
17.000 |
|
Érvényesíthető családi kedvezmény |
100.000 |
|
Családi kedvezményként nem érvényesíthető összeg 15%-a (200.000 – 100.000) x 0,15 |
15.000 |
|
A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény |
7.650 |
|
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény |
5.738 |
|
A nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény (15.000 – 7.650 – 5.738) |
1.612 |
|
Fizetendő nyugdíjjárulék (12.750 – 1.612) |
11.138 |
A vállalkozó családi járulékkedvezmény érvényesítésére tekintettel nem fizet természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulék összegét 1.612 forinttal csökkentheti, így 11.138 forintot kell fizetnie.