A késedelmi kamat az Szja-tv. 1. § (9) bek. b) pontja alapján nem önálló tevékenységből, ezen belül munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, tekintettel arra, hogy késedelmi kamat esetén az adókötelezettséget azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.
A késedelmi kamat összegéből a kifizetéskor az Szja-tv. 46. § (1) és (3) bekezdései alapján adóelőleget kell megállapítani, melynek során adóelőleg-alapként a késedelmi kamat teljes összegét kell figyelembe venni.
A késedelmi kamatot – az elmaradt munkabérhez hasonlóan – az Szja-tv. 8. § (1) bekezdése alapján 15 százalék személyi jövedelemadó terheli.
A késedelmi kamat a Szocho-tv. 455. § (4) bek. g) pontja alapján nem alapja a szociális hozzájárulási adónak, így az a kifizetőt nem terheli.
A késedelmi kamat a Tbj. 21. § (e) pontjának figyelembevételével nem képezi sem nyugdíjjárulék, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját.
Fentiek szerint a késedelmi kamat után nem kell megfizetni sem a szociális hozzájárulási adót, sem a társadalombiztosítási járulékokat, viszont az Eho-tv. 3. § (1) bek. a) pontja és (5) bekezdése alapján a kifizetőt 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Figyelemmel arra, hogy a késedelmi kamat nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját, így a késedelmi kamatot szakképzési hozzájárulás sem terheli.
Magyarországon 2024. január 1-jétől életbe lépett az új adó- és társadalombiztosítási szabályozás, mely jelentős változásokat hozhat a társadalombiztosítási rendszer különböző területein. Az intézkedések érintik a kiegészítő tevékenységeket, az átlagkeresetek számítását, az adózási szabályokat, és más területeket.
-
Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: Bevezetik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát, melyet a Központi Statisztikai Hivatal tesz közzé. Ez kiemelt szerepet játszik a járulékalap meghatározásában a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
-
Adó-TB változások 2023-2024: Az adóköteles jövedelem számításánál mostantól figyelembe veszik a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet. A harmadik ország állampolgárainak járulékalapja kapcsán változások történtek, és a szociális hozzájárulási adó is érintett.
-
Biztosítási jogviszony: A biztosítás nem terjed ki bizonyos külföldi munkáltatók által foglalkoztatott biztosítottakra.
Ezek az új szabályok mélyreható változásokat hoznak a magyar adó- és társadalombiztosítási rendszerben. Kiemelten fontos, hogy az érintettek részletesen megismerjék a jogszabály szövegét és vegyék igénybe a szakértői tanácsadást a teljes körű információkért és részletekért.
Engedje meg, hogy segítsünk Önnek a szakmai tudása bővítésében! Iratkozzon fel a Menedzser Praxis ingyenes Adó és Tb Különszámára, melyet már több mint 10 ezren letöltöttek. Kattintson most és lépjen az éllovasok közé!
