Amennyiben a korábban osztalékelőlegben részesülő magánszemély az osztalékfizetés időpontjában már nem jogosult osztalékra, és azt vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetést bruttó módon kell teljesítenie a társaság felé. Ebben az esetben a magánszemély a kifizető által levont adót a személyi jövedelemadó bevallásában igényelheti vissza.
Tekintettel arra, hogy a levont adó visszaigénylését a magánszemély rendezi a bevallásában, ezért a kifizetőnek ezzel kapcsolatosan nincs teendője.
Ezen túlmenően a visszafizetési kötelezettség következtében a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik.
A magánszemély által visszafizetett osztalékelőleget ugyanis úgy kell figyelembe venni, mintha a tag a társaságtól kamatmentes hitelt kapott volna, ahol a hitelnyújtás időpontja az osztalékelőleg kifizetésének a napja, a futamidő vége pedig az osztalékelőleg visszafizetésének napja, és ezen két időpont közötti időtartamra meg kell állapítani a kamatkedvezményből származó jövedelmet. Az Szja törvény 72. § (2) bekezdésében foglalt speciális szabály szerint az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.
Az adókötelezettség a kifizetőt terheli, az adó alapja a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,18-szorosa, amely után 15 százalék adót és egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés bb) alpontja alapján 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a kifizetőnek, mely fizetési kötelezettséget évente, az adóévet követő év január 12-éig kell teljesítenie.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156768282/2017]
A tájékoztatás megjelent az Adó- és Vámértesítő 2017. évi 8. számában.