A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás, azaz orvosi ellátás, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátás az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat illeti meg. A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás meghatározott mértékű árhoz nyújtott támogatással vagy térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásként jelenik meg.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 22. §-a határozza meg.
Egészségügyi szolgáltatás igénybevételé külön járulékfizetés nélkül
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében a biztosítottak (például: munkavállalók, pedagógusok, egészségügyi dolgozók) mellett az összesen huszonkétféle jogcímen jogosultak között a tanulói, hallgatói jogviszonyban állókat is megtaláljuk. A fenti törvény 22. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mind a szakképző intézményben, mind a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételének lehetőségét.
Néhány további példa az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köréből:
- az egészségügyi szolgáltatásra a gyermekgondozási-, gyermeknevelési ellátásban (csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, gyermeknevelési támogatás) részesülők,
- az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülők,
- a nyugellátásban, és azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesülők,
- a szociális törvény meghatározott ellátásaiban részesülők:
- a megváltozott munkaképességű személyek,
- a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők,
- a hajléktalanok,
- a megállapodást kötők egészségügyi szolgáltatásra és
- az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésére kötelezettek.
Aki maga után fizeti a TB-t: nagyon fontos tudni, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a személy kötelezett, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2026-ban 12 300 forint havonta, vagyis 410 forint naponta.
Mi történik tartozáskor? Előzzük meg ezt a helyzetet!
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, mert akinek hathavi járulékot meghaladó összegű tartozása keletkezik, nem veheti igénybe a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást. A hátralékot természetesen – összegének nagyságrendjétől függetlenül – rendezni is kell. Méltányolható okból fizetési könnyítés kérhető a NAV-tól.
Jó tudni azt is, hogy szociális rászorultság alapján kérhető az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a szociális törvény alapján, amely esetben egyrészt mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól a személy, másrészt jogosult lesz a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra.
Aki nem fizethet egészségügyi szolgáltatási járulékot
Amennyiben egy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezett személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, köteles lesz az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Ezt a hibát – többek között – az EGT más tagállamában biztosított, tehát külföldön dolgozó személyek követhetik el, akik a munkavégzésük szerinti tagállamban lesznek jogosultak az egészségügyi szolgáltatásra, azt más tagállamban az Európai Egészségbiztosítási Kártyával vehetik igénybe a kártyát kiállító ország terhére, a szükséges orvosi ellátáshoz.