A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni előírások teljesítése a könyvelők, adótanácsadók és könyvvizsgálók számára folyamatos feladat. Az ügyfél-átvilágítás elvégzése önmagában nem biztosítja a Pmt. szerinti megfelelést: az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok ellenőrzése, a kockázati besorolás, az adatok naprakészen tartása, az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén a bejelentési kötelezettség teljesítése egyaránt része a szolgáltató kötelezettségeinek.
Egy Pmt. ellenőrzés során ezért a szabályzat megléte mellett annak is jelentősége van, hogy a szolgáltató a napi működésében miként alkalmazza az előírásokat, és ezt megfelelően tudja-e dokumentálni.
Kik tartoznak a Pmt. hatálya alá?
A Pmt. tételesen meghatározza a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók körét. Ide tartoznak többek között a könyvvizsgálói tevékenységet végzők, valamint a könyvviteli, adószakértői, okleveles adószakértői és adótanácsadói tevékenységet megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján végző szolgáltatók. A Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésének kiindulópontja ezért annak pontos meghatározása, hogy a végzett tevékenység alapján fennáll-e a törvény hatálya.
A felügyeletet ellátó szerv azonban nem minden érintett szakmai körnél azonos. A könyvviteli, adószakértői, okleveles adószakértői és adótanácsadói tevékenységet végző szolgáltatók Pmt. szerinti felügyelete a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához tartozik. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző szolgáltatóknál a Magyar Könyvvizsgálói Kamara látja el a Pmt. szerinti felügyeleti feladatokat.
Az ügyfél-átvilágítás gyakorlati szabályai
Az üzleti kapcsolat létesítésekor el kell végezni a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást. Ennek során sor kerül az ügyfél azonosítására és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben a tényleges tulajdonos azonosítására és adatainak ellenőrzésére. Az átvilágítás eredménye egyben az ügyfél kockázati besorolásának alapját is képezi. Az ügyfél-átvilágítás azonban nem zárul le véglegesen az üzleti kapcsolat kezdetén. Ismét szükségessé válhat például akkor, ha kétség merül fel a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban, illetve ha az adatok változása és az ügyfél kockázati jellemzői ezt indokolják.
Felkészülés a Pmt. szerinti hatósági ellenőrzésre
2026. október 6-i szakmai napunkon Kisgyörgy Ilona közgazdász, okl. adószakértő, költségvetési minősítésű könyvvizsgáló a Pmt. szerinti megfelelés gyakorlati kérdéseit és a hatósági ellenőrzésre való felkészülés legfontosabb szempontjait tekinti át.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:
- Kik és milyen tevékenység esetén tartoznak a Pmt. hatálya alá?
- Mikor szükséges elvégezni vagy megismételni az ügyfél-átvilágítást?
- Hogyan kell azonosítani és ellenőrizni a tényleges tulajdonost?
- Mikor indokolt egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni?
- Hogyan történik az ügyfelek kockázati besorolása és annak felülvizsgálata?
- Milyen feladatokat jelent a kiemelt közszereplői (PEP) státusz kezelése?
- Mikor merül fel bejelentési kötelezettség?
- Mire számíthat egy könyvelő, adótanácsadó vagy könyvvizsgáló egy hatósági ellenőrzés során?
A tényleges tulajdonos azonosítása
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az ügyfél-átvilágítás egyik lényeges része annak meghatározása, hogy ki tekinthető tényleges tulajdonosnak. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat a Pmt. szabályai szerint ellenőrizni is kell. A tényleges tulajdonosi nyilvántartás ebben a folyamatban ellenőrzési lehetőséget biztosít. A Pmt. szerinti szolgáltatók jogosultságot kérhetnek a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatainak megismerésére.
Kockázati besorolás: az ügyfélhez kell igazítani az intézkedéseket
A Pmt. kockázatalapú megközelítést követ. Az ügyfelet az üzleti kapcsolat létesítésekor kockázati szintbe kell sorolni, majd a besorolást az üzleti kapcsolat fennállása alatt szükség szerint felül kell vizsgálni. A kockázati szint hatással van arra is, milyen ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni. Magasabb kockázat esetén fokozott ügyfél-átvilágítás válhat szükségessé. A Pmt. meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a fokozott intézkedések kötelezőek.
A PEP-státusz vizsgálata
Az ügyfél-átvilágítás során vizsgálni kell a kiemelt közszereplői, vagyis PEP-státuszt is. A kiemelt közszereplőkhöz kapcsolódó magasabb pénzmosási kockázat miatt a Pmt. fokozott ügyfél-átvilágítási követelményeket állapít meg. A szolgáltatónak ezért olyan eljárással kell rendelkeznie, amely alkalmas a PEP-státusz felismerésére és a szükséges intézkedések megtételére.
Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ügyfél tevékenységét. A Pmt. alapján figyelmet igényelhetnek többek között az összetett, szokatlanul nagy értékű, szokatlan módon végrehajtott vagy gazdasági, illetve jogszerű cél nélküli ügyletek.
Mikor merül fel bejelentési kötelezettség?
Ha pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, a Pmt. alapján bejelentési kötelezettség keletkezhet. Ennek felismerése az egyik legnagyobb szakmai felelősséget jelenti. A NAV külön is felhívja a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatók figyelmét arra az esetre, amikor az ügyfél olyan ügylethez ragaszkodik, amely jogszabályi rendelkezés megsértését eredményezné. A szolgáltató felhívhatja erre az ügyfél figyelmét; ha az ügyfél ennek ellenére továbbra is ragaszkodik az ügylet teljesítéséhez, a NAV tájékoztatója szerint meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot, és bejelentést kell tenni a pénzügyi információs egység részére.
A belső szabályzatnak a tényleges gyakorlatot kell követnie
A Pmt. szerinti belső szabályzatban rögzített folyamatoknak összhangban kell állniuk a szolgáltató tényleges működésével, az ügyfél-átvilágítás, a kockázati besorolás, a monitoring és a bejelentési kötelezettség belső rendjével. Jogszabályváltozás vagy a felügyeleti követelmények módosulása szükségessé teheti annak felülvizsgálatát. A könyvvizsgálói szektorban a Magyar Könyvvizsgálói Kamara külön Pmt. és Kit. útmutatót, egységes belső szabályzatot, ellenőrzési kérdőívet és a helyszíni vizsgálatokhoz kapcsolódó dokumentumokat is közzétesz.
Hogyan történhet a Pmt. szerinti hatósági ellenőrzés?
A NAV PEI a Pmt. szerinti felügyeleti ellenőrzéseket kockázati alapon végzi. Az ellenőrzésre helyszíni vizsgálat, illetve kérdőíves ellenőrzés keretében is sor kerülhet. A kockázatértékelés során többek között a szolgáltatói szektorra jellemző kockázatokat, a nemzeti kockázatértékelés eredményeit és a korábbi ellenőrzések tapasztalatait is figyelembe veszik. A felkészülés során ezért érdemes egy teljes ügyfélkapcsolatot végigkövetni, így az is láthatóvá válhat, ha a belső szabályzatban rögzített eljárás és a tényleges gyakorlat eltér egymástól.
Milyen hiányosságokat tárhat fel az ellenőrzés?
A NAV PEI közzétett határozatai alapján az ellenőrzések során az ügyfelek kockázatértékelésével, az ügyfél-átvilágítás elvégzésével, az előírt adatok rögzítésével, a tényleges tulajdonosi nyilatkozattal és a monitoringgal kapcsolatban merültek fel hiányosságok. A kötelezettségszegések között a kijelölt személy bejelentésének elmulasztása is előfordult.
Milyen következménye lehet a feltárt jogsértésnek?
A feltárt jogsértés súlyától és körülményeitől függően a NAV PEI az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
- figyelmeztetés;
- kötelezés a jogsértés megszüntetésére;
- a belső szabályzat átdolgozásának előírása;
- oktatáson való részvételre kötelezés;
- pénzbírság kiszabása.
Súlyos jogsértés esetén, illetve akkor, ha egy korábbi intézkedést követően továbbra is fennáll a jogsértő állapot, a NAV PEI pénzbírságot szabhat ki. A bírság mértékének meghatározásakor figyelembe veszi a jogsértés súlyosságát és ismétlődését, a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, a szolgáltató együttműködését, nettó árbevételét, ügyfeleinek és alkalmazottainak számát, valamint azt, hogy mióta végez a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet.