A vállalkozások számos jogcímen részesülhetnek támogatásban: kaphatnak forrást beruházás megvalósításához, felmerült költségeik ellentételezésére vagy valamely konkrét program végrehajtására. A számviteli elszámolásnál meg kell határozni a támogatás célját és jogcímét, azt, hogy a kapott összeg véglegesnek tekinthető-e, továbbá azt is, milyen feltételek kapcsolódnak a támogatás felhasználásához.
Mikor számolható el bevételként a támogatás?
A költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatást főszabály szerint egyéb bevételként kell elszámolni, ha az a tárgyévhez vagy egy korábbi üzleti évhez kapcsolódik, és a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik a pénzügyi rendezése. A jogszabály alapján járó támogatások egy részénél ugyanakkor nem szükséges megvárni a pénzügyi teljesítést: a tárgyévre járó összeg már akkor elszámolható bevételként, ha azt a mérlegkészítésig szabályszerűen igényelték, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.
Támogatási előleg
A projekt megvalósítása előtt kapott támogatási előleg még nem jelent automatikusan elszámolható támogatási bevételt. A számviteli elszámoláshoz a támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján kell vizsgálni az előleg felhasználásának és elszámolásának feltételeit, valamint azt, mikor válik a támogatás véglegessé.
Fejlesztési célú támogatás: bevétel és halasztott bevétel
A fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és pénzügyileg rendezett támogatást halasztott bevételként kell kimutatni. Az elhatárolást a támogatással megvalósított eszköz költségként, illetve ráfordításként elszámolt értékével arányosan kell feloldani.
Példa: Tegyük fel, hogy a vállalkozás 20 millió forintért vásárol egy gépet, amelyhez 10 millió forint fejlesztési támogatást kap. A gép hasznos élettartama 5 év, maradványértékkel most nem számolunk. Lineáris leírás mellett az éves terv szerinti értékcsökkenés 4 millió forint. Mivel a támogatás a bekerülési érték 50 százalékát fedezi, az adott évi értékcsökkenéssel összhangban – a példa egyszerűsített feltételei mellett – évente 2 millió forint halasztott bevétel oldható fel. Így az eszköz használatához kapcsolódó költség és a támogatásból az adott időszakhoz kapcsolódó bevétel ugyanazon időszak eredményében jelenik meg.
Mi történik, ha a támogatás csak az eszköz aktiválása után érkezik meg?
Ha a fejlesztési támogatás csak az eszköz üzembe helyezése után érkezik meg, addigra a vállalkozás már megkezdhette az eszköz értékcsökkenésének elszámolását. A támogatás elszámolásakor ezért a korábban elszámolt értékcsökkenést is figyelembe kell venni, és ennek megfelelően kell meghatározni a halasztott bevétel feloldását.
Utófinanszírozás és az időbeli elhatárolás kérdése
Utófinanszírozott támogatás esetén a mérlegkészítéskor azt kell megvizsgálni, hogy a támogatás bevételként elszámolható-e arra az üzleti évre, amelyben a kapcsolódó költségek és ráfordítások felmerültek. A támogatott költségnek és az azt ellentételező támogatási bevételnek ugyanabban az időszakban kell megjelennie az eredményben.
Ráaktiválás után sem számolható újra automatikusan a támogatási arány
Sajátos helyzetet eredményez, ha a támogatásból beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értéke a használatbavételt követően egy későbbi beruházás, bővítés vagy felújítás miatt megnő.
A fejlesztési támogatáshoz kapcsolódó halasztott bevétel feloldásánál speciális szabály érvényesül. Ha az eszköz bekerülési értéke a használatbavételt követően növekszik, a halasztott bevétel megszüntetésekor ezt a növekményt figyelmen kívül kell hagyni. Ha a ráaktiválással együtt az eszköz hasznos élettartama is növekszik, a halasztott bevétel feloldásakor ezt az élettartam-növekedést sem lehet figyelembe venni.
Hogyan kell elszámolni a kapott támogatásokat a számvitelben?
2026. október 21-i szakmai napunkon Botka Erika könyvvizsgáló, az MSZSZE elnöke előadásában részletesen foglalkozik a fejlesztési célú és a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásokkal, a támogatási előlegekkel, az utófinanszírozással, az időbeli elhatárolásokkal és a támogatások visszafizetésével.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kap:
- Mikor számolható el bevételként a kapott támogatás?
- Hogyan kell kezelni a támogatási előleget?
- Hogyan számoljuk el a fejlesztési célra kapott támogatásokat?
- Mely támogatásokat kell tőketartalékba helyezni?
- Mikor kell lekötött tartalékot képezni, és hogyan történik annak feloldása?
- Mikor szükséges időbeli elhatárolást alkalmazni az utófinanszírozás miatt?
- Hogyan érinti az elszámolást a támogatott eszköz későbbi ráaktiválása és az értékcsökkenés változása?
- Hogyan számoljuk el a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését?
Fejlesztési támogatások elszámolása a támogatás jogcíme szerint
A fejlesztési támogatás elszámolását annak jogcíme határozza meg. Egyes támogatások bevételként jelennek meg, míg azoknál a támogatásoknál, amelyekre vonatkozó jogszabály tőketartalékban történő elszámolást ír elő, a kapott összeg a tőketartalékot növeli. Utóbbi esetben a támogatás visszafizetendő részének megfelelő összeget a tőketartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni mindaddig, amíg a visszafizetés lehetősége a támogatáshoz kapcsolódó feltételek alapján fennáll.
Mi történik, ha a támogatást vissza kell fizetni?
A támogatási feltételek megsértése, a beruházás meghiúsulása vagy más, a támogatási szerződésben meghatározott körülmény miatt részleges vagy teljes visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Fejlesztési támogatás esetén a számviteli törvény kifejezetten előírja, hogy a támogatás visszafizetésekor a hozzá kapcsolódó halasztott bevételt meg kell szüntetni. Fontos azonban, hogy
- milyen támogatásról van szó,
- korábban hogyan számolták el,
- mekkora része jelent már meg bevételként,
- mekkora összeg szerepel még halasztott bevételként,
- illetve részleges vagy teljes visszafizetés történik-e.
A visszafizetés számviteli kezelése így szorosan összefügg a támogatás eredeti elszámolásával.
Térítés nélkül kapott eszköz és elengedett kötelezettség
A számviteli törvény külön szabályozza a térítés nélkül átvett eszközök, valamint az elengedett és harmadik személy által átvállalt, eszközbeszerzéshez kapcsolódó kötelezettségek elszámolását. A térítés nélkül átvett eszközhöz kapcsolódó halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve annak arányos részének költségként vagy ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. Hasonló összemérési logika érvényesül az eszközhöz kapcsolódó elengedett vagy harmadik személy által átvállalt kötelezettségnél is.
A támogatások elszámolásának dokumentumai
A támogatások számviteli elszámolásának alapját a támogatási szerződés, a támogatói okirat és az elszámolást alátámasztó bizonylatok adják. Ezekből megállapítható a támogatás jogcíme és célja, az elszámolható költségek köre, a támogatás feltételei, valamint az esetleges visszafizetési kötelezettség. Az elszámolás időpontjának meghatározásakor az igénylés, a támogatás folyósítása, a kapcsolódó költségek felmerülése, illetve fejlesztési támogatásnál az eszköz aktiválásának időpontja is meghatározó.