Az utólagos adófizetés feltételei
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 39/D. §-a lehetőséget ad a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó magánszemélynek arra, hogy egyes, 2016. június 30-ig megszerzett bevételei tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) adott bevételre vonatkozó adózási szabályai helyett az utólagos adófizetés szabályait alkalmazza.
Az utólagos adófizetésnek az egyéb jogcímen szerzett, valamint egyes tőkejövedelmek esetében van helye, melyek a következők:
• egyéb jövedelem,
• kamatjövedelem,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• csereügyletből származó jövedelem,
• osztalékjövedelem,
• árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,
• vállalkozásból kivont jövedelem.
A Gst. bizonyos esetekben kizárja az utólagos adófizetés szabályainak alkalmazását. E rendelkezés alapján nem alkalmazható az új jogintézmény olyan bevételre, melynek személyi jövedelemadóját, -adóelőlegét az Szja-tv. vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján a kifizető köteles megállapítani. Nincs lehetőség utólagos adófizetésre abban az esetben sem, ha a bevétel tekintetében a kifizetőt adatszolgáltatási, igazolás-kiállítási kötelezettség terheli. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az utólagos adófizetés szabályainak alkalmazására a nem kifizetőtől, lényegében a külföldről származó jövedelmek esetében van mód.
Az utólagos adófizetés jogintézményének lényege
Az utólagos adófizetés – korlátozott időtartamban – lehetőséget nyújt a be nem vallott, külföldről származó jövedelmek repatriálására.
Abban az esetben, ha a magánszemély választása szerint a fentebb felsorolt jövedelmei utáni adókötelezettséget az általános, Szja-tv-beli szabályok helyett az utólagos adófizetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kívánja teljesíteni, jövedelmét az Szja-tv. szerinti 15 százalékos adómérték helyett 10 százalék adó terheli. A fizetendő adó a jövedelem és a kedvezményes adómérték szorzata. Az utólagos adófizetés választása egyben azt is jelenti, hogy ezzel a döntéssel a magánszemély lemond a csökkentő tételek érvényesítéséről, azaz nem érvényesíthet adókedvezményt, beszámítást sem.
A Gst. 39/D. § alapján a 10 százalékos adó mellett önellenőrzési pótlékot is kell fizetnie az adózónak, amelyet a magánszemély nyilatkozata alapján kell kiszámítani.
A nyilatkozatában az adózó feltünteti, hogy a kedvezményes szabály alkalmazásával érintett jövedelmet mely időpontban szerezte meg. Ha ezt az adatot az adózó nyilatkozata nem tartalmazza, a Gst. 39/D. § (7) bekezdése értelmében azt kell vélelmezni, hogy a jövedelem megszerzésére a nyilatkozattételt megelőző hatodik adóévben – 2017. évi nyilatkozattétel esetén tehát 2011-ben – került sor. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időre kell felszámítani.
Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély a jövedelmet 2014-ben szerezte meg, akkor az önellenőrzési pótlékot 2015. május 20-tól 2017. május 12. napjáig terjedő időszakra kell fizetni, ha az utólagos adófizetés szabályai szerinti adókötelezettség teljesítésére április hónapban kerül sor.
Az önellenőrzési pótlék megfizetésére az általános szabályok irányadók, azaz minden naptári napra a jegybanki alapkamat 365-öd része fizetendő az adókülönbözet után.
Ha a magánszemély a jövedelmére az utólagos adófizetés szabályainak alkalmazását választja, a 10 százalékos adón és az önellenőrzési pótlékon kívül más közteherfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Az adókötelezettség teljesítése
Az utólagos adófizetés esetében az adókötelezettség teljesítése a Gst. -ben foglalt speciális szabályok alapján, nem önadózás útján történik.
A Gst. 39/D. § (6) bekezdése alapján a magánszemély az utólagos adófizetés szabályai szerinti adókötelezettségét az állami adóhatóság által erre kijelölt, EGT-tagálamban székhellyel rendelkező bank útján teljesíti. Az eljárásban közreműködő bank kijelöléséről, a bankkal szemben támasztott feltételekről az utólagos adófizetés és a részesedés kedvezményes megszerzése részletes szabályairól szóló 59/2016. (XII. 29.) NGM-rendelet (a továbbiakban: NGM-rendelet) rendelkezik.
Az adókötelezettség kijelölt bank útján történő teljesítésének feltétele, hogy a bank a magánszemély részére az adókötelezettség teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a 10 százalékos személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összeget 2017. június 30-ig jóváírja. A pénzösszeget az adózó forintban, illetve külföldi pénznemben is befizetheti, ha a pénzintézet erre lehetőséget nyújt.
A kijelölt bank a kizárólag az adókötelezettség teljesítését szolgáló számlát a magánszemély nyilatkozata alapján nyitja meg. E nyilatkozatban közölheti az adózó a jövedelem megszerzésének időpontját, amely az önellenőrzési pótlék kiszámítása szempontjából releváns.
Ha a nyilatkozat a Gst.-ben és az NGM-rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, a kijelölt bank azt átveszi és záradékkal látja el, amely az átvétel tényét, és a nyilatkozó személyének azonosítását igazolja.
A nyilatkozat átvételét követően a kijelölt bank három munkanapon belül köteles megnyitni az adókötelezettség teljesítésére szolgáló számlát. Ezt követően a bank a pénzösszeg jóváírásától számított 8 napon belül személyi jövedelemadót és a megállapított önellenőrzési pótlékot megállapítja, levonja, a havi adó- és járulékbevallásában feltünteti, és ezen adóbevallás benyújtására előírt határidőig – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – megfizeti. A havi adó-és járulékbevallásban a kötelezettséget a pénzintézet magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként szerepelteti, hiszen az adóamnesztia-szabály lényege a magánszemély adózó anonimitásának megőrzése.
Az adókötelezettség teljesítésében közreműködő bankot igazolás-kiadási kötelezettség terheli a magánszemély irányába, aki ezzel a dokumentummal igazolja, hogy a jövedelem utáni adókötelezettség teljesítésére jogszerűen került sor.
Az adókötelezettség teljesítését követően a bank az esetlegesen a számlán maradó pénzösszeget a magánszemély ügyfélszámlájára átutalja, és a kizárólag az utólagos adófizetés teljesítése érdekében megnyitott számlát lezárja.
Az adóhatóság által kijelölt, az eljárásban közreműködő bankok listája az állami adó-és vámhatóság honlapjáról a következő linken érhető el:
http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/Banki_kozremukodes_utolagos_adofizetesben
dr. Asztalos Zsuzsa
adótanácsadó