Társas vállalkozás tagjának munkaviszonyban végzett ügyvezetői tevékenysége
Abban az esetben, ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, tulajdonképpen ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint arra az ügyvezetőre, aki nem tagja a társaságnak. Az Mt. szabályait ebben az esetben sem lehet figyelmen kívül hagyni, azt akkor is alkalmazni kell, ha a munkaviszonyban álló ügyvezető egyébként a társaság tulajdonosa. Nagyon sokszor felmerül kérdésként, ezért ki kell emelni, hogy ez – többek között – azt is jelenti, hogy munkabért kell számára fizetni, ingyenesen nem végezheti a tevékenységét.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket ezesetben is alkalmazni kell, azaz a minimálbér 30 százaléka után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges munkabér (részfoglalkozás miatt) nem éri el ezt a mértéket.
Lényeges, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait az ügyvezető esetében nem lehet alkalmazni, hiszen ez egy olyan tevékenység, amelyet folyamatosan el kell látni.
Társas vállalkozás tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenysége
A társas vállalkozás tagjának megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége tudja a legtöbb gondot okozni a jogviszonyok elbírálása során. A jogviszony elbírálás ezesetben attól függ, hogy az érintett tag személyesen is részt vesz e a társaság bevételszerző tevékenységében, vagy kizárólag az ügyvezetői tevékenységet látja el. Személyes közreműködés esetén ráadásul az sem mindegy, hogy az milyen jogviszonyban történik.
A Tbj. 4. § 21.5. pontja szerint ugyanis a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül.
Miért is volt szükség egy ilyen „nyakatekert” szabályozásra?
A Ptk. ismeri az ingyenes megbízás fogalmát (6:280. §), és egy társas vállalkozás esetében teljesen életszerű lehet, hogy a tulajdonos nem részesül semmilyen díjazásban az ügyvezetői (vezető tisztségviselői) tevékenység ellátásáért.
A Tbj. szabályozása viszont egyértelműen a megbízás keretében ellátott ügyvezetői tevékenység biztosítás alá vonását célozza. A jogszabály tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető biztosítási és közteher-fizetési kötelezettségét elsődlegesen a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni.
Ha viszont a vállalkozó személyesen dolgozik a cégben, azaz részt vesz a bevételszerző tevékenységben nem csak „ügyvezet”, és a személyes részvételre a társas vállalkozói jogviszonyt választotta, akkor a megbízási jogviszony mégiscsak megbízási jogviszony marad, és a biztosítási kötelezettséget ez alapján kell elbírálni.
Kétszeresen ugyanabban a cégben senki nem lehet társas vállalkozó, ez tulajdonképpen logikus.
A jogszabállyal összefüggésben fontos tudni, hogy egy társas vállalkozás tulajdonosa többféle jogviszonyt is választhat arra, hogy dolgozzon a társaságban. A Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pont szerinti társas vállalkozói jogviszonyon túl végezheti a munkáját munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban is. Ezen jogviszonyok választása azonban nem menti meg a megbízási jogviszonyt a társas vállalkozói jogviszonnyá történő átváltozástól.
Társas vállalkozóként a tulajdonos-ügyvezetőt is terheli a Tbj. 39. §-a és a Szocho tv. 8. §-a szerinti minimum közteher-fizetési kötelezettség, természetesen ugyanazokkal a feltételekkel, mint azokat, akik a munkavégzésük alapján váltak társas vállalkozóvá.
Minimálbér vagy garantált bérminimum?
Sarkalatos kérdés, hogy a minimum járulék és szociális hozzájárulási adó megállapítása során az ügyvezető esetében a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell figyelembe venni?
A NAV 12. információs füzetében is megtalálható adóhatósági álláspont szerint arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.
Esetükben a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után kell megfizetni.
Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegű legyen, például egy ügyvezető személyes közreműködését magasabb összeggel díjazzák. Ilyenkor ez az összeg lesz a járulékfizetés alapja.
Kiegészítő tevékenység
A kiegészítő tevékenységűnek minősülő személyek után sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, a kifizetett munkabért, illetve a megbízási díj 100 %-os összegét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.
A Tbj. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül az a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.