Megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatása

Megváltozott munkaképességű személyek – azaz akiknek az egészségi állapotában negatív változás állt be –, amennyiben az egészségi állapotuk engedi, továbbra is folytathatnak keresőtevékenységet. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mire kell figyelni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, és milyen kedvezményeket érvényesíthet a munkáltató.

Ez a tartalom 2396 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el

Munkafeltételek


A munka törvénykönyve rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Amennyiben a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.


Pótszabadság


A munka törvénykönyve hatályos szabálya alapján évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki
-    fogyatékossági támogatásra jogosult,
-    vakok személyi járadékára jogosult, vagy
-    megváltozott munkaképességű.


Megváltozott munkaképességű munkavállaló: A rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
-    akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
-    aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
-    akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
-    rokkantsági ellátásban részesül.

 
 


A munkavégzés korlátai


Ha a megváltozott munkaképességűszemély rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesül, akkor munkavégzése kapcsán figyelemmel kell lenni a következő korlátozásra:
„A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme – 3 egymást követő hónapon keresztül – nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.”
 
Nem három egymást követő hónap átlagában kell nézni a jövedelmet, hanem három, egymást követő hónap – pl: április, május, június – egy-egy havi jövedelmét kell tekinteni. Amennyiben a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló jövedelme 2019-ben a 223 500 forint/hó bruttó jövedelmet meghaladja, akkor a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni.


Munkáltatót megillető kedvezmények


A munkáltató a munkabér után megfizeti
-    a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót és
-    a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.


A megváltozott munkaképességű személyek után a fenti szociális hozzájárulási adóból, és szakképzési hozzájárulásból kedvezményt érvényesíthet a munkáltató az alábbiak szerint:


A kedvezmény kapcsán megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
-    akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
-    aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.


A kedvezmény a munkavállaló után megállapított munkabérből érvényesíthető azzal, hogy a kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítható meg.
A kedvezményt a munkáltató a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a fenti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.


Megjegyzés: A megváltozott munkaképességű személy a fenti jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a munkáltatót. Amennyiben a kedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor a fenti kedvezmények a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehetők igénybe.

 

Rehabilitációs hozzájárulás


A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó kötelezettséget teljesítő mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. Amennyiben azonban ez nem teljesül és rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni, akkor annak éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.  


Rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
-    akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
-    aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
-    akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
-    aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

 

A rehabilitációs hozzájárulás idei mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, azaz 1 341 000 Ft/fő/év.