Az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdésének első mondata (fordulata) szerint, ha egy munkavállalót, akit az egyik Szerződő Állam területén székhellyel rendelkező munkáltatója szokásosan ezen Szerződő Állam területén foglalkoztat, ideiglenesen kiküld a másik Szerződő Állam területére, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam területén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a másik Szerződő Állam területén történő munkavégzés időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.
E kiküldetési szabály kiegészítéseként az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdés második mondata (fordulata) a következő rendelkezést tartalmazza: „Ezen bekezdés alkalmazása során azon munkavállaló esetében, akit az Amerikai Egyesült Államok területéről küldenek ki egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező munkáltatótól Magyarország területére, ezen munkáltatót és a munkáltató leányvállalatát – az Amerikai Egyesült Államok jogszabályai szerint – egy és ugyanazon munkáltatónak kell tekinteni, feltéve, hogy a munkavégzés a jelen Egyezmény hiányában az Amerikai Egyesült Államok jogának hatálya alá tartozna.”
Az idézett kiegészítő szabály alapján, ha egy, az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező anyavállalat a magyarországi leányvállalatához küld ki munkavállalót és ez a munkavégzés az Amerikai Egyesült Államok joga szerint kiküldetésnek minősül, úgy az Egyezmény alkalmazása során még abban az esetben sem indokolt a kiküldetés megkérdőjelezése, ha a magyarországi leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval.
Azaz, ha az amerikai anyavállalat – amerikai jog alapján – kiküldetés keretében foglalkoztat munkavállalót a magyarországi leányvállalatnál és a leányvállalat munkaszerződést köt a kiküldött munkavállalóval, akkor nem Magyarországon áll fenn a biztosítási kötelezettség, hanem az Egyezmény kiküldetésre vonatkozó szabályát kell alkalmazni, és ez alapján szükséges elbírálni a biztosítási kötelezettségre vonatkozó alkalmazandó jogot.
(NAV)
A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni