2026. január 1-jétől a minimálbér havi összege 322.800 forint, míg a garantált bérminimum 373.200 forintra nő.
A társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a minimálbérhez kapcsolódik, például:
1.) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok biztosítási összeghatára
2.) Munkaviszonyban álló dolgozó minimum járulékalapja
3.) Egyéni és társas vállalkozó minimum járulékalapja, illetve minimum szociális hozzájárulási adóalapja
4.) Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége
5.) Egészségbiztosítási és nyugdíj biztosítási megállapodások költségének növekedése
6.) Szociális hozzájárulási adókedvezmények havi maximum alapjának növekedése
7.) Szocho. (2018. évi LII.) törvény 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmek maximum adóalapja
8.) Arányos szolgálati időszámítás, kisadózó szolgálati ideje
9.) Korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kereseti korlátja
10.) Rehabilitációs hozzájárulás összege
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról
A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 6. § (1) bekezdésében, említett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony, felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés, illetve választott tisztségviselői jogviszony) vonatkozó biztosítási összeghatár. Az e jogviszonyokban munkát végző személyre a biztosítás abban az esetben terjed ki, ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt amennyiben az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát (322.800 x 30 % = 96.840 forint) vagy naptári napokra számítva ennek harmincad részét, azaz a 3.228 forintot.
Tehát a jövő évtől e jogviszonyok tekintetében változik a biztosítási összeghatár. Mivel ennek meghatározása során a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérből kell kiindulni, áthúzódó jogviszonyok esetén különösen tekintettel kell lenni a változásra.
Példa
Adott megbízási jogviszony tartama: 2025.11.03-2026.01.28. (87 nap), összege pedig 300.000 forint, amely február 10-én kerül kifizetésre.
Járulékalapot képező jövedelem: 300.000 x 90 % = 270.000 forint.
Napi összeg: 270.000:87=3.103 forint.
A 2025. év tekintetében a napi biztosítási összeghatár 290.800 x 30 %/30 = 2.980 forint, míg 2026. vonatkozásában: 322.800 x 30 %/30 = 3.228 forint.
Ez alapján az érintett e jogviszonyában 2025. november 3-tól december 31-ig biztosított, míg 2026. január 1-jétől 28-ig nem.
Járulékalapja: 3.130 x 59 = 183.077 forint, míg a szociális hozzájárulási adót 270.000 forint alapul vételével kell leróni.
Tartós megbízás
Jövő év január 1-jétől alkalmazható új biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyról van szó.
A Tbj. 6. § (1) bekezdése egy további l) ponttal egészül ki, miszerint kiterjed a biztosítás (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő) tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is.
A tartós megbízás fogalmát a Tbj. 4. § új 23. pontja határozza majd meg, miszerint tartós megbízási jogviszonynak olyan megbízási jogviszony tekintendő, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
Vagyis az, hogy tartós vagy „sima” megbízási jogviszonyról van-e szó, kizárólag felek döntésétől, illetve a foglalkoztató erre irányuló bejelentésétől függ.
Az Art. (2017. évi CL. törvény) 1. számú mellékletének – tehát a biztosítotti bejelentésre vonatkozó előírások – nem módosulnak, de változás nyilvánvalóan a 26T1041-es bejelentő lapon, új jogviszonykód megjelenésével „tetten érhető” lesz.
(A jogszabályi helyhez fűzött indoklás szerint „...Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.” )
A tartós megbízási jogviszony esetén tehát nem szükséges a biztosítási kötelezettséget a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szabályok szerint vizsgálni, az e jogviszonyban álló személyre a biztosítás – függetlenül a járulékalapot képező jövedelem mértékétől – kiterjed.
Ugyanakkor a Tbj. 27. § (3) bekezdése kiegészül a tartós megbízásra történő utalással, ami azt jelenti, hogy eddig csak a munkaviszonyra vonatkozó minimum járulékfizetési kötelezettség szabályait a tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is alkalmazni kell.
Így például, ha az érintett tartós megbízási jogviszonyban kerül bejelentésre és havi 20.000 forintos megbízási díjban részesül, akkor biztosítottá válik és a társadalombiztosítási járulékot havonta utána legalább a minimálbér 30 százaléka után le kell róni utána.
Ezzel párhuzamosan a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (10) bekezdése bővül a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontjára történő utalással, ami azt jelenti, hogy tartós megbízás esetén – a munkaviszonnyal megegyező módon – a járulékalap megegyezik a szociális hozzájárulási adóalappal.
Az új jogviszonnyal kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy noha a munkaviszonnyal megegyező módon hozza létre a biztosítási kötelezettséget, de megbízási jogviszonyról van szó.
Ebből következően e jogviszony nem vehető figyelembe 36 órás munkaviszonyként az egyéni vagy társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségét illetően.
Abban az esetben, ha a tartós megbízási jogviszonyban álló magánszemély az EKHO választására vonatkozó nyilatkozatot tesz, csak a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelem vonatkozásában teheti meg, hiszen a minimálbérig mindenképpen fennáll a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.
A tartós megbízási jogviszony választása esetén a foglalkoztató adminisztrációs terhektől mentesül, míg a természetes személy biztosítása folyamatossá válik és ez megkönnyíti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak az igénybevételét. Ugyanakkor a lehetőség a gyakorlatban számos további kérdést is felvet.