Új biztosítási jogviszonnyal bővül a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában felsorolt jogviszonyok köre. A „tartós megbízási jogviszony” új konstrukcióját a Tbj. úgy határozza meg, hogy „tartós megbízási jogviszonynak minősül az olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.”
Így például, ha egy egészségügyi dolgozó 2 évre szóló megbízási jogviszony keretében kerül alkalmazásra, akkor esetében a tartós megbízás szabályait kell alkalmazni.
Míg munkaviszonyban teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónak legalább a garantált bérminimumot meg kell kapni a munkabérként, ha szakképzettséget igénylő tevékenységet folytat, addig a tartós megbízásnál nincs ilyen szabály. Tartós megbízás esetén a megbízó és a megbízott állapodnak meg abban, hogy milyen díjazás fejében látja el a megbízott a tevékenységet. Erre tekintettel az sem kizárt, hogy a tartós megbízást díjazás nélkül látja el a megbízott. Ez utóbbi esetben, illetve, ha járulékalapot képező megbízási díj alacsonyabb a mindenkori minimálbér 30 százalékánál, akkor a következőkre kell figyelemmel lenni.
A tartós megbízási jogviszony esetén minimális alapot kell alkalmazni, amely a mindenkori minimálbér 30%-a. (2026. január 1-jétől a minimálbér havi bruttó 322 800 forint, melynek a 30%-a havi bruttó 96 840 forint.).
Ha a megbízott például havi 50 000 forint megbízási díjat kap, akkor 46 840 forint (amely a minimális alap és a megbízási díj különbözete) kapcsán a megbízónak kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. Ha megbízott díjazás nélkül látja a feladatot, akkor mind a társadalombiztosítási járulékot, mind a szociális hozzájárulási adót teljes egészében a megbízó fizeti. Amikor a megbízott társadalombiztosítási ellátást kap, például táppénzt, a csecsemőgondozási díjat állapítanak meg neki, akkor az ellátás megállapításakor úgy tekintik, mintha minimálbér 30 százalékából teljes egészében a megbízott fizette volna meg a társadalombiztosítási járulékot.
Ha a járulékalapot képező jövedelem a fenti minimális alapot meghaladja, akkor természetesen ez a jövedelem lesz a befizetendő társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja.
Nem kell alkalmazni a fenti minimális alapot, ha a tartós megbízási jogviszonyban álló
- csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve
- a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint tanul, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Továbbá a minimális alapot arányosan csökkenteni kell, amikor a biztosítási jogviszony szünetel, vagy a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve, ha a biztosítási jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg. (Ez esetben a minimális alap kiszámításánál egy-egy naptári napra a minimális alap harmincad részét kell alapul venni).
Végezetül meg kell említeni, hogy ha a biztosított egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban is dolgozik, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy minden egyes tartós megbízási jogviszonyban legalább a minimálbér 30%-ából fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.