2026-tól új szabályozás alapján kell teljesíteni a transzferár-nyilvántartási és -adatszolgáltatási kötelezettségeket. A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet módosítja a helyi dokumentum és a fődokumentum készítésére vonatkozó szabályokat, új tartalmi követelményeket határoz meg a transzferár-nyilvántartásra, és a transzferár-adatszolgáltatás részletszabályait is rendeleti szinten rögzíti. A NAV 2026-ban továbbra is kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket, az adatszolgáltatásból származó információkat pedig az ellenőrzésre történő kiválasztás során is felhasználja.
Mikortól kell alkalmazni az új transzferár-rendeletet?
A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet szabályait főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévtől kell alkalmazni. Az új előírások a transzferár-nyilvántartásra és a társaságiadó-bevallásban teljesítendő transzferár-adatszolgáltatásra egyaránt vonatkoznak. Az átmeneti szabályok alapján az adózó már a 2025-ben kezdődő adóévre vonatkozó helyi dokumentumok elkészítésekor is alkalmazhatja az új rendelet előírásait. Erről minden egyes helyi dokumentum esetében külön dönthet. A 2025-ös adóévhez kapcsolódó fődokumentumra és transzferár-adatszolgáltatásra ugyanakkor továbbra is a korábbi rendelkezések irányadók.
Emelkedik a helyi dokumentum készítésére vonatkozó értékhatár
2026-tól 150 millió forintra emelkedik az az értékhatár, amely alatt az adott kapcsolt ügyletre nem kell helyi dokumentumot készíteni. Az értékhatár megállapításakor az ügylet általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci árát kell figyelembe venni. Az összevonható ügyletek értékét együttesen kell vizsgálni.
500 millió forintos értékhatár vonatkozik a fődokumentum készítésére
2026-tól a fődokumentum elkészítésére külön értékhatár vonatkozik. Fődokumentumot arra az adóévre kell készíteni, amelyben az adózó helyi dokumentum készítésére kötelezett kapcsolt ügyleteinek áfa nélküli, szokásos piaci áron számított ellenértéke összesen meghaladja az 500 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a helyi dokumentum és a fődokumentum készítésének kötelezettségét eltérő értékhatárok alapján kell vizsgálni. A társaságoknak ezért a kapcsolt ügyletek feltérképezésekor azt is meg kell állapítaniuk, hogy az egyes ügyletek alapján keletkezik-e helyi dokumentációs kötelezettség, majd ezek összértéke alapján külön meg kell vizsgálniuk a fődokumentum elkészítésének szükségességét.
Változnak a költségátterhelés szabályai is
Az új rendelet alapján nem kell helyi dokumentumot készíteni, ha az adózó egy eszköz vagy szolgáltatás ellenértékét változatlan összegben, illetve értékben terheli tovább kapcsolt vállalkozására, és az eredeti értékesítő vagy szolgáltató egyik érintett féllel sem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. A mentesség akkor alkalmazható, ha a költségátterhelés áfa nélkül, szokásos piaci áron számított értéke az adóévben nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha az eszköz vagy szolgáltatás ellenértékét több kapcsolt vállalkozásra terhelik tovább, további feltétel, hogy az adózó alá tudja támasztani, hogy az alkalmazott megosztási módszer megfelel a szokásos piaci ár elvének.
Változik a transzferár-adatszolgáltatás tartalma
A transzferár-adatszolgáltatást továbbra is a tao-bevallás részeként kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó kapcsolt ügyleteknél meg kell adni az ügylet típusát és értékét, az érintett kapcsolt vállalkozás adatait és az alkalmazott szokásos piaci ár-megállapítási módszert. Fel kell tüntetni az esetleges társasági adóalap módosításának összegét is. Az alkalmazott módszertől függően további adatok, például jövedelmezőségi mutatók, egyes pénzügyi ügyleteknél pedig a referenciakamat és a kamatfelár feltüntetése is szükséges.
A transzferár-szabályozás változásai 2026-ban
2026. október 7-i szakmai napunkon Ferik Edit jogi szakokleveles közgazdász a 2026-tól alkalmazandó új transzferár-szabályokat, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek változásait, valamint a NAV transzferár-ellenőrzéseinek tapasztalatait tekinti át.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:
- Milyen transzferár-nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni a 2026. január 1-jét követően elkészítendő dokumentációkra?
- Milyen új követelményeket vezetett be a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet?
- Hogyan változott a transzferár-adatszolgáltatás tartalma és teljesítése?
- Mely területeken hozott könnyítést, és hol jelent szigorítást az új szabályozás?
- Milyen új elemekre kell figyelni a transzferár-dokumentáció elkészítésekor?
- Mely hibákat és hiányosságokat tárja fel leggyakrabban a NAV a transzferár-ellenőrzések során?
- Mire érdemes figyelni a korábbi évekre már elkészített transzferár-dokumentációk esetében?
- Mely pontokon jelentkezhet a legnagyobb adókockázat egy NAV-ellenőrzés során?
- Hogyan érdemes felkészülni a 2026. évre vonatkozó transzferár-nyilvántartás elkészítésére?
- Hogyan alkalmazhatók az új előírások a gyakorlatban?
A NAV a dokumentáció és az adatszolgáltatás egyezőségét is vizsgálja
A transzferár-adatszolgáltatás révén a NAV már az ellenőrzés megindítása előtt részletes információkkal rendelkezik a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekről. Az adóhatóság korábbi ellenőrzési tájékoztatója szerint a vizsgálatok egyik kiemelt területe a transzferár-dokumentáció és a tao-bevallásban teljesített adatszolgáltatás egyezősége. A NAV vizsgálja a kapcsolt tranzakciókat és a feleket, az értékláncot, a funkcionális elemzést, a döntési kompetenciákat és pénzügyi kapacitást, valamint az ügyletek összevonásának megfelelőségét is.
A dokumentáció elkészítésekor ezért célszerű ellenőrizni, hogy ugyanaz az ügylet a szerződésben, a könyvelésben, a helyi dokumentumban és a transzferár-adatszolgáltatásban is következetesen jelenik-e meg.
Kik kerülhetnek a NAV fókuszába 2026-ban?
A NAV 2026. évi ellenőrzési terve alapján a kapcsolt felek között alkalmazott árak vizsgálata továbbra is nagy prioritást kap. Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a transzferár-adatszolgáltatás alapján kockázatos ügyleteket bonyolító adózókra, valamint azokra a korlátozott kockázatú, rutin gyártási, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásokra, amelyek veszteségesek vagy rendkívül alacsony nyereséget érnek el. Ellenőrzési kockázatot jelent a transzferár-adatszolgáltatás elmulasztása is.
A 2026-os ellenőrzési terv ágazati szempontokat is meghatároz: a NAV a kapcsolt vállalkozások közül az autóipari, építőipari, vegyipari, valamint IT- és szoftverfejlesztési területen működő adózókat kiemelten kezeli az ellenőrzésre történő kiválasztás során. Az adóhatóság a transzferár-adatszolgáltatás mellett a nemzetközi adatcseréből rendelkezésére álló információkat is felhasználja a kockázatértékeléshez.
Mit mutatnak a korábbi ellenőrzések?
A NAV 2024-ben 508 olyan vizsgálatot zárt le, amely a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére is kiterjedt. A vizsgálatok 80,7 százalékában állapítottak meg adókülönbözetet, összesen közel 8 milliárd forint értékben. Az ellenőrzési eredmények alapján a transzferár továbbra is jelentős adókockázatot jelentő terület.
A korábbi évek dokumentációit érdemes felülvizsgálni
Ellenőrizni kell, hogy minden érintett kapcsolt ügylet megfelelően szerepel-e a nyilvántartásban, és az abban közölt adatok összhangban vannak-e az adott év transzferár-adatszolgáltatásával. A hiányzó, hiányos vagy hibás transzferár-nyilvántartás miatt a NAV dokumentumonként akár 5 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat.