Miért kell most külön figyelmet fordítani a 2025–2026-os TB-változásokra?
2026. január 1-jétől megszűnik a hagyományos, papíralapú TB-kiskönyv, és helyét az elektronikus e-TB kiskönyv veszi át, amely a biztosított személyazonosító adatait, a TAJ-számot, a jogviszonyaira vonatkozó adatokat és a pénzbeli ellátások jogcímeit, időtartamát is tartalmazni fogja. Ezzel párhuzamosan 2025. június 30-át követően léptek hatályba a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) és örökbefogadói díj adómentességét kimondó szabályok, miközben 2025. július 1-jétől módosultak a CSED folyósítása alatti keresőtevékenység szabályai is.
Az e-TB kiskönyv – a papíralapú előd utódja
2026. január 1-jétől megszűnik a papíralapú TB-kiskönyv. Helyét az e-TB kiskönyv veszi át, amely központi elektronikus nyilvántartásban tartalmazza a biztosított személyes adatait és TAJ-számát. Az új rendszerben rögzítésre kerülnek a jogviszonyok időtartamai, a foglalkoztatók nevei, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások – például a táppénz, baleseti táppénz, CSED vagy GYED – jogcímei és folyósítási időszakai is. A munkáltatóknak a jövőben minden jogviszony-változást elektronikusan kell jelenteniük.
2025. július 1-jétől hatályba lépett változások
2025. július 1-jétől lépett hatályba az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő változás, amely szerint a CSED nem jár, ha a biztosított a gyermek születésétől számított 90 napon belül keresőtevékenységet folytat (kivétel ez alól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony). A 90. napot követően végzett munkavégzés mellett a CSED összege a naptári napi alap 70%-ára csökken.
A 2025. évi XVI. törvény alapján a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj mentesült a személyi jövedelemadó alól.
2026. január 1-jétől hatályos változások
2026. január 1-jével megszűnik a papíralapú TB-kiskönyv, helyét az e-TB kiskönyv veszi át. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a kifizetőhelyek és a kormányhivatalok elektronikus úton férjenek hozzá az előzményadatokhoz, ami megszünteti a papíralapú igazolásokkal kapcsolatos adminisztrációt. A változások egyúttal a passzív ellátások rendszerét is érintik: 2026-tól az ilyen ellátások megállapítása a kormányhivatalok kizárólagos hatáskörébe kerül.
Gyakorlati teendők
A napi ügyintézésben fontos a keresőképtelenség igazolása, a szabadságok nyilvántartása és a nyugdíjas ellátások kezelése, mert a hibás adatszolgáltatás jogalap nélkül felvett ellátásokhoz vezethet. Az uniós koordináció miatt a családi ellátásoknál (például GYED, GYES) meg kell határozni, melyik tagállam jogosult a folyósításra.
Munkáltatói megtérítési kötelezettség
Amennyiben a munkáltató hibás vagy elmulasztott adatszolgáltatása következtében a biztosított jogalap nélkül vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az ebből eredő költséget a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben érvényesítheti. A kötelezettség elsősorban a bejelentési és változás-bejelentési adatok elmulasztásához, a jogviszony megszüntetésének téves rögzítéséhez vagy a keresőképtelenség adatszolgáltatásában előforduló hibákhoz kapcsolódhat.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk!
Előadónk több gyakori kérdésre is kitért, például: mi történik akkor, ha a munkavállaló a CSED folyósítása alatt kezd keresőtevékenységbe? Bagolyné Hampó Anita társadalombiztosítási szakértő elmondta, hogy a szülést követő 90 napon belül végzett bármilyen munkavégzés esetén nem jár tovább az ellátás, a bejelentést pedig 8 napon belül meg kell tenni. Amennyiben a munkavégzés a 90. nap után történik, a CSED 70%-os mértékben tovább folyósítható, és a bejelentésre 15 nap áll rendelkezésre.
Ezen kívül számos további gyakorlati kérdés is felmerült az előadás során:
-
Hogyan kell eljárni a papíralapú TB kiskönyv lezárásakor, és mi lesz az iratokkal 2026-tól?
-
Mit lát majd a kifizetőhely az e-TB lekérdezőfelületen, és egyezik-e ez a Betegéletútban megjelenő adatokkal?
-
Kinek a feladata az adategyeztetés az e-TB és a papíralapú kiskönyv között?
-
Mi a teendő, ha a volt munkáltatóhoz érkezik be az ellátás iránti kérelem, de már nem fér hozzá az e-TB adatokhoz?
-
Milyen módon igazolható a lekérdezett adatok tartalma egy ellenőrzés során?
-
Mennyire lesz naprakész az e-TB adatbázis, és milyen adatforrásból dolgozhat a kifizetőhely, ha hiányosak az információk?
-
Mikor és milyen esetben terheli megtérítési kötelezettség a munkáltatót jogalap nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás miatt?
A teljes felvétel megtekinthető itt.