A részmunkaidő nem mindig hoz arányos megtakarítást
Kézenfekvőnek tűnhet, hogy alacsonyabb munkaidő és munkabér mellett a járulék és a szociális hozzájárulási adó is ugyanilyen arányban csökken. A járulékfizetési alsó határ miatt azonban ez nem minden esetben igaz.
A Tbj. 27. § (2) bekezdése alapján munkaviszonyban – 2026-tól pedig tartós megbízási jogviszonyban is – a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka. Ez 2026-ban 96 840 forint. Ha a tényleges járulékalapot képező jövedelem ennél kevesebb, főszabály szerint akkor is legalább az alsó határ után kell megfizetni a járulékot. A tényleges jövedelem és az alsó határ közötti különbözetre jutó járulékot a foglalkoztató viseli. A szociális hozzájárulási adó alapja ugyancsak ehhez az alsó határhoz igazodik.
Ez különösen az alacsony óraszámú részmunkaidőnél fontos. Egy havi 60 000 forintos munkabér közterhe nem feltétlenül számítható ki kizárólag 60 000 forint alapján.
Például, ha a munkaviszony egész hónapban fennáll, és nincs mentesség vagy más eltérés, a 60 000 forintos bér 11 100 forint levonandó tb-járulékkal jár. A 96 840 forintos alsó határ és a bér különbsége 36 840 forint; az erre jutó, kerekítve 6 815 forint járulékot a foglalkoztató viseli, nem a munkavállaló béréből vonja le. A munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény nélkül a 96 840 forintos alap 13 százaléka, kerekítve 12 589 forint. Így a rövidebb munkaidő közteherhatását a tényleges bér és az alsó határ alapján együtt kell kiszámolni.
A Tbj. több kivételt is meghatároz. Nem kell alkalmazni az alsó határt például arra az időszakra, amely alatt a munkavállaló a törvényben felsorolt gyermekgondozási ellátásban részesül, illetve nappali rendszerű oktatásban tanul. Ha a kivételt megalapozó körülmény csak a hónap egy részében áll fenn, az alsó határt naptári napokra arányosítani kell.
Megbízás vagy tartós megbízás: 2026-tól fontos a különbség
A hagyományos megbízási jogviszonyban dolgozó személy biztosítása továbbra is a jövedelem nagyságától függ. A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján a megbízott akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, rövidebb jogviszonynál pedig annak egy naptári napra jutó harmincad részét.
A biztosítás elbírálásakor nem a teljes megbízási díjat, hanem az Szja tv. szerint megállapított jövedelmet kell figyelembe venni. A bevételből tehát le kell vonni az alkalmazott költséghányadot vagy a szabályosan elszámolt költséget.
Ha a hagyományos megbízásból származó jövedelem nem éri el a biztosítási értékhatárt, a megbízott nem válik biztosítottá, ezért tb-járulékot sem kell levonni. Ez azonban nem jelent teljes közteher-mentességet. A kifizetőt a jövedelem után főszabály szerint szociális hozzájárulási adó terheli.
A tartós megbízási jogviszony 2026-tól más logikát követ, mint a „hagyományos” megbízás.
Ha a foglalkoztató a megbízási jogviszonyt a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyként jelenti be, a megbízott a jogviszony első napjától biztosítottá válik. A biztosítás nem függ a tárgyhavi jövedelem összegétől, és a havi járulékfizetési alsó határt is alkalmazni kell.
Ez a forma nem automatikusan csökkenti a közterhet. Alacsony vagy rendszertelen díjazásnál akár nagyobb kötelezettséget is eredményezhet, mint a hagyományos megbízás. Előnye a jövedelemtől független biztosítás és az, hogy a tartós megbízottat elegendő egyszer, a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenteni.
A választásnál ezért a díjazás várható összegét, a jogviszony időtartamát, a biztosítási védelmet és a járulékfizetési alsó határt együtt kell mérlegelni.
Például egész hónapra szóló, 80 000 forintos megbízási díjnál, 10 százalékos költséghányad mellett a megállapított jövedelem 72 000 forint. Ez a hagyományos megbízás 2026-os, 96 840 forintos havi biztosítási küszöbét nem éri el, így e jogviszony alapján nem keletkezik biztosítás és levonandó tb-járulék, a kifizetőnek azonban főszabály szerint szochót kell fizetnie a jövedelem után. Ha ugyanezt a jogviszonyt a foglalkoztató tartós megbízásként jelenti be, a megbízott az első naptól biztosított, és az egész hónapra vonatkozó járulékfizetési alsó határral is számolni kell. A számítás előtt tehát a díjból előbb jövedelmet kell megállapítani, majd tisztázni kell a bejelentett jogviszonyt és az időtartamot.
Mikor éri meg az egyszerűsített foglalkoztatás?
Idénymunkánál és valóban alkalmi feladatoknál az egyszerűsített foglalkoztatás is alacsonyabb közterhet eredményezhet. A szabályokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) tartalmazza.
A munkáltató nem a munkabér 13 százalékát fizeti meg szociális hozzájárulási adóként, és a munkavállalótól sem von le 18,5 százalékos tb-járulékot. Ezek helyett az Efo tv. szerinti napi közterhet kell megfizetni.
Az Efo tv. szerinti közteher adójogi értelemben szociális hozzájárulási adónak minősül, a Szocho tv. mentességei és kedvezményei azonban nem alkalmazhatók rá. A foglalkoztató ezért először nézze meg a munka jellegét és az éves napkeretet, majd a napi közteherrel számoljon. 2026-ban az alkalmi munka közterhe napi 4800 forint, a mezőgazdasági idénymunka első 120 napján napi 2400 forint, a további legfeljebb 90 napon napi 3600 forint. A kedvezőbb megoldás a munkanapok számától és az általános munkaviszony bérétől, közterheitől is függ.
Az egyszerűsített foglalkoztatott nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak. Az Efo tv.-ben meghatározott korlátozott ellátási jogosultságokat szerez, de például táppénzre nem válik jogosulttá úgy, mint egy általános munkaviszonyban álló biztosított.
A foglalkoztatás időtartamára és az alkalmazható létszámra szigorú korlátok vonatkoznak. Ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára, vagy ezek kombinációjára több alkalommal létesít egyszerűsített munkaviszonyt, e jogviszonyok együttes időtartama főszabály szerint évi 120 nap lehet. Mezőgazdasági idénymunkánál ez további 90 nappal meghaladható, de a többletnapokra magasabb közterhet kell fizetni. Alkalmi munkánál emellett az öt egymást követő napos és a havi tizenöt napos korlátot is figyelembe kell venni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás csak akkor alkalmazható, ha a munkavégzés valóban megfelel az Efo tv. feltételeinek.
Egy folyamatos, állandó munkakör nem alakítható át korlátlanul alkalmi munkanapokká pusztán a közterhek csökkentése érdekében.