Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB ellátások
  • járulékok
  • TB jogviszonyok

Ez a tartalom 508 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Apasági- és szülői szabadság: mire figyeljünk különösen?

2023. 02. 01.

A Munka Törvénykönyvét érintő, 2023. január 1-étől érvényes nagyszámú módosítás közül a szabadságra és a munkaszerződés tartalmára, valamint ez utóbbihoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó új szabályokat és módosításokat ismertetjük.

2022. december végén, a Magyar Közlöny 211. számában került kihirdetésre a 2022. évi LXXIV. törvény „egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról”, amely 2023. január 1-jétől többek között módosította a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban Mt.). A változások jelentősen érintik a szülők által kihasználható szabadságok körét.

Apasági szabadság

2022-ben az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5 munkanap pótszabadság, míg ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság járt, amelyet kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni. 
A fenti szabály 2019/1158 EU-s irányelvvel összhangban annyiban változott, hogy az apát a fenti 5 munkanap helyett egységesen 10 munkanap pótszabadság illeti meg, amely nemcsak a vérszerinti, hanem az örökbefogadó apának is jár. 

Megjegyzés: Az apasági szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

Hogyan és mikor lehet igénybe venni az apasági szabadságot?

A szabadság a gyermek születését követő második hónap végéig jár, míg az örökbefogadó apa esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig jár. 
Az apasági szabadságot nem lehet arányosítani.  Azaz, ha év közben kezdődött a munkaviszony, akkor is 10 munkanap apasági szabadság jár az apának. Az apa fenti szabadságát az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.  

Miként alakul az apasági szabadság alatti díjazás?

Figyelemmel kell lenni arra, hogy az első 5 munkanap és az utolsó 5 munkanap díjazása eltérő. Az apasági szabadság első 5 munkanapjára távolléti díj 100%-a, míg a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40 %-a jár. 

Szülői szabadság    

Új típusa a szabadságoknak a szülői szabadság. A szülői szabadság alapján a gyermekes munkavállalók (azaz a munkavállaló anya és munkavállaló apa is) több szabadságra lesznek jogosultak. 
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság – az apasági szabadsághoz hasonlóan – nem arányosítható. 
A szülői szabadság igénybevételének az a feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően 1 éve fennálljon. Meg kell említeni, hogy ha a gyermek születésének vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjában még nem állna fenn a munkaviszony 1 éve a munkáltatónál, de később ez a követelmény teljesül, akkor igénybe veheti a munkavállaló a három évnél fiatalabb gyermeke kapcsán a szülői szabadságot. 
A gyermek gondozása céljából egyidejűleg egy jogcímen lehet távol a munkavállaló, ezért a szülői szabadság és az Mt. 128. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság egyidejűleg nem adható ki.

Megjegyzés: A szülői szabadságot a vezető munkavállalók esetében is alkalmazni kell.

Szülői szabadság díjazása

A szülői szabadság időtartamára járó díjazás nagyon alacsony. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet még csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
Szülői szabadság igénybevétele 
A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja, de ekkor köteles írásban közölni a halasztás indokát, továbbá ezzel egyidejűleg közölnie kell a szabadság kiadásának általa javasolt új időpontját is a munkavállalóval. 

Apasági-, és a szülői szabadságra vonatkozó fontos közös szabályok

A fenti megnövekedett apasági szabadságot és szülői szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni. Azaz a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. január 1-jétől két hónapon belül jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, illetve, ha az apa a jelenlegi pótszabadságot már igénybe vette, akkor az apasági szabadság különbözetét veheti igénybe. Továbbá a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Felmondási védelem érvényesül az apasági szabadság, és a szülői szabadság alatt. Azaz, a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az apasági szabadság, illetve a szülői szabadság alatt. 

Továbbá figyelemmel kell lenni a munkaviszony megszüntetésekor a következő új szabályra is: 
Ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszonyának megszüntetésére többek között az apasági szabadság vagy szülői szabadság miatt került sor, és a munkáltató a felmondást nem köteles indokolni, akkor a munkavállaló kérelme alapján a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli. Nem kell indokolni a munkáltatónak a felmondást például a próbaidő időtartama alatti azonnali hatályú felmondáskor, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondásakor, illetve a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának felmondásakor. 
Erre tekintettel, ha például az apa nyugdíjas munkavállaló, akkor a munkáltatónak nem kell indokolnia a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan idejű jogviszonyának felmondását. Ha azonban a nyugdíjas munkavállaló arra hivatkozik, hogy a munkaviszonya felmondására az apasági szabadság vagy a szülői szabadság miatt került sor, akkor a munkavállaló kérelmére indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetését a munkáltatója. 
A munkavállaló a fenti indokolást a felmondás közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban köteles megadni. A munkáltatói indokolásnak meg kell felelnie az indokolással szemben támasztott követelményeknek, vagyis valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. 

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja azzal, hogy ezt az intézkedését a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia. A megszakítást nem lehet alkalmazni az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén.

A szabadság kiadásakor általános szabály, hogy a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ez alól a szabály alól kivételt képez az apasági szabadság és a szülői szabadság. 

A törvénymódosítás ezt a következőképpen indokolja: „A szülői szabadságot a munkavállalók jogosultak rugalmas módon igénybe venni. Erre tekintettel a javaslat speciális kivételt állapít meg a szabadság esedékesség évében történő kiadására vonatkozó szabály alól figyelemmel arra, hogy a szülői szabadság a gyermek születésétől hároméves koráig igénybe vehető.” Míg az apasági szabadságot két hónapon belül veheti igénybe az arra jogosult apa.

A fentiekkel függ össze két másik lényeges szabály is.

Ha a munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, akkor a ki nem vett apasági szabadságot, illetve szülői szabadságot nem lehet pénzben kifizetni, azaz nem lehet megváltani. Az indokolás alapján az apasági szabadság és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg, figyelemmel arra is, hogy az a gyermek születéséhez, illetve az életkorához és nem a munkaviszony időtartamához igazodik. Ettől a szabálytól a kollektív szerződés sem térhet el.
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A fentiek szerint igazolást kell kiadnia a munkáltatónak a kiadott apasági szabadság, illetve szülői szabadság tartamáról. Ennek indoka pedig az, hogy ha az apasági szabadság vagy a szülői szabadság a munkaviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem, vagy csak részben került igénybevételre, akkor a fennmaradt apasági szabadságot vagy szülői szabadságot az új munkahelyén – a munkáltató igazolás alapján – igénybe tudja venni a munkavállaló.

Változás a fogalmakban

Az Mt. módosítása meghatározza az apa fogalmát és módosítja a gyermek fogalmát. 
Az apa a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi.
„Gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.”
Mindezek alapján gyermek fogalma a módosítás alapján magába foglalja a felváltva nevelt és gondozott gyermeket is, a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásakor.

dr. Radics Zsuzsanna (2023-02-01)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!