Számlázási tartalmak az AdóPraxis oldalán.
Egy rendezvényszervező cég büféjében e-pénztárgépet használnak, de a jegyfoglaláshoz, értékesítéshez már külön szoftvert terveznek, amely gépi nyugtát vagy számlát állít ki. A kérdés, hogy a pénztárgépköteles tevékenységet és a nem pénztárgépköteles tevékenységet (jegyértékesítés) lehet-e külön kezelni egy vállalkozáson belül?
Milyen új, számviteli, adózási előírásokat kell betartania egy olyan egyesületnek, amely kerékpárok beszerzésével és bérbe adásával foglalkozik? Mennyiben vonatkozik rá a kötelező pénztárgép-használat? Kiválthatják a pénztárgép-használatot számlaadással, vagy kötelező a pénztárgép beszerzése?
A 2026. szeptember 1-jétől hatályos szabályok szerint az adatszolgáltatást a nyugta vagy a nyugtával egy tekintet alá eső okirat kibocsátását követő három naptári napon belül kell teljesíteni. Akár számla-, akár nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettségről van szó, rendszeresen felmerül, hogy annak teljesítése kinek a feladata: a könyvelőé vagy a vállalkozóé.
A 2026. szeptember 1-jén hatályba lépett új adatszolgáltatási kötelezettség alapjaiban változtatja meg a kézi és a számítógéppel előállított nyugtát kibocsátó vállalkozások adminisztrációs gyakorlatát. A jogalkotó célja, hogy a korábban kizárólag az online pénztárgépek és az Online Számla rendszer által lefedett adatkör kiegészüljön a nyugtaadás fennmaradó részével, és a NAV a forgalmi adatok teljes körét valós időhöz közeli módon láthassa.
Hogyan alakul a nyugtaadási kötelezettség egy takarító egyéni vállalkozó esetében, aki csak magánszemélyeknek dolgozik, hetente egyszer megy házhoz és havonta kerül sor a munka kifizetésére? Adhat-e egy nyugtát a négy alkalomról összesen? Pénzmozgás csak egyszer történik, hó végén, a magánszemély számlát nem kér.
Hogyan kell eljárni, ha harmadik országba értékesít egy webshop terméket? Magyarországról indul a termék, magyar AAM egyéni vállalkozó adja fel. Hogyan alakul a számlázás, és milyen egyéb kötelezettségek vannak az ilyen értékesítéssel összefüggésben?
Hibás számla lett kiállítva szeptember hónapban kötbérről, 27% áfával. A hibát észrevettük, a számla stornózva lett, a stornó számla kelte már október. A szeptemberi áfa-bevallás még nem került beküldésre. Ebben az esetben a stornó számlát melyik hónap áfa bevallásában vehetik figyelembe?
Masszőr tevékenységet végző vállalkozó pénztárgép használat helyett online számlát használna, e-számlát állít ki minden vendég magánszemély nevére címére, amit emailben küld el részükre. Kell-e valamilyen adatvédelmi szabálynak megfelelnie?
Egyéni vállalkozó szünetelés alatt állíthat-e ki számlát arra a tevékenységére, amikor még működött? A vállalkozó elfelejtette kiszámlázni a bevételét, de közben be lett jelentve a szünetelés.
Áfakörös egyéni vállalkozó székhelye a saját lakó ingatlana, melyben 30% területet használ irodaként. Az ingatlan felújításához kapcsolódóan elszámolhatja-e a felújítási számla 30%- át és az arra eső áfa részt levonásba helyezheti-e?
Iratkozzon fel heti értesítőnkre és értesüljön Ön is rendszeresen az AdóPraxisban elérhető legújabb hírekről, tartalmakról, képzésekről és szakértői elemzésekről!
